Annette LeMay Burke kaliforniai származású fotográfus, aki művészi pályafutása során mély érdeklődést mutatott a táj, az épített környezet és az emberi tevékenység kapcsolatának vizsgálata iránt. Művészeti tanulmányait és fotográfiai képzését követően Burke számos elismerést és díjat kapott, munkái pedig széles körben elismertek és kiállítottak mind az Egyesült Államokban, mind nemzetközi szinten. Az évek során Burke számos projektet indított, amelyek mindegyike a modern társadalom és a környezet közötti összetett viszonyokat tárja fel.
Annette LeMay Burke fotográfus különösen ismert a Memory Building című sorozatáról, amely egyedülálló módon dokumentálja az emlékek és az épített környezet közötti kapcsolatot. Ebben a sorozatban Burke olyan épületeket és helyszíneket örökít meg, amelyek különleges jelentőséggel bírnak a helyi közösségek számára. A fotográfus célja, hogy bemutassa, miként őrzik meg az emberek múltjukat és identitásukat az építészeti elemek segítségével. A sorozat képei sokszor elhagyatott, romos épületeket ábrázolnak, amelyek egykor fontos szerepet játszottak a fotográfus életében. Burke képein keresztül ezek az épületek új életre kelnek, mivel a fotók megörökítik a bennük rejlő történeteket és érzelmeket. A sorozat egyfajta vizuális emlékművet állít az elfeledett helyeknek, és rávilágít arra, hogy az épületek nemcsak fizikai szerkezetek, hanem a kollektív emlékezet őrzői is.
Annette LeMay Burke munkája az emberi tapasztalatok mélyebb megértésére törekszik, és arra ösztönzi a nézőket, hogy értékeljék a múlt és a jelen közötti kapcsolatot. A Memory Building sorozat különleges érzékenységgel és művészi látásmóddal készült, amely mély hatást gyakorol a nézőkre, és arra készteti őket, hogy újragondolják saját emlékeiket és kapcsolatukat az épített környezettel. A Punktnak küldött levelében a fotográfus az alábbi kérdéseinkre válaszolt:
Mely fotográfusok inspirálták, és hogyan befolyásolták az alkotói folyamatokat?
Edward Burtynsky és Richard Misrach régóta inspirálnak, különösen a tájfényképezés területén. Magával ragadó képeik szépségükkel vonzzák a nézőket, de közelebbről megvizsgálva mélyebb narratívákat tárnak fel kihívást jelentő témákról. Burtynsky fotója például egy narancssárga folyóról, amelyet bányászati hulladék szennyezett be, erőteljesen rávilágít a környezeti problémákra. Misrach gondolata, miszerint „bármi másról is szóljon egy fénykép, mindig az időről szól”, a Memory Building című sorozatomban is visszaköszönt.
Melyik fotóalbum vagy kiállítás volt a legmeghatározóbb az életében?
A Memory is a Verb kollektíva tizenegy női alkotójával együtt kiállítani nagyon érdekes volt számomra. Tavaly négy különböző helyszínen mutattuk be a munkáinkat, és mindegyik kiállításnak más kurátora volt. Ez rávilágított arra, hogy a képeinket milyen sokféleképpen lehet bemutatni, ráadásul a csoporton belüli együttműködés tovább erősítette az egyéni munkáinkat.
Mikor és hol volt az első önálló kiállítása?
Több mint száz csoportos kiállításon vettem részt. Izgalmas, hogy hamarosan megnyílik az első önálló kiállításom 2024. szeptember 23. és december 11. között a Krause Center for Innovation Gallery-ben Los Altosban, Kaliforniában. Ezen a kiállításon a nemrég megjelent Fauxliage: Disguised Cell Phone Towers of the American West című könyvem munkái lesznek láthatóak, amely a mesterséges tájakat vizsgálja.
