A test ábrázolása áll a Cortona On The Move fotográfiai fesztivál fókuszában

A Cortona On The Move az egyik legnagyobb olasz rendezésű nemzetközi fotográfiai fesztivál, az eseményt 2011 óta minden évben a toszkániai Cortona városában rendezik meg. Az idei, 14. fesztivál középpontjában a testábrázolás áll, amely már a fotográfia kezdeti időszakától kezdve kiemelt jelentőségű téma volt. A kiállított munkák egyaránt reflektálnak a test sebezhetőségére, vagy éppen erejére, illetve a testábrázolások sokféleségére, számos alkotó a test esztétikáját és megfigyelhetőségét, mások enigmatikus, rejtett, aspektusait tárják fel. A Cortona On The Move – Body Of Evidence kiállításai november 3-ig várják a látgatókat.

A Cortona On The Move szervezői minden évben átfogó kutatást végeznek, hogy feltérképezzék a fotográfia médiumának legújabb jelenségeit, mindezt azért, hogy olyan alkotásokat hozzanak el a fesztiválra, amelyek a művészeti ág jelen állását is felmutatják. A kiállítások megvalósításán dolgozó művészeti vezetők és kurátorok mindezzel arra szeretnének figyelmet irányítani, hogy napjainkban a fotográfia médiuma egyre fontosabb, mivel gyakran láthatatlan témákat is hozzáférhetővé tesz.

Az egyik legnevesebb kiállító idén a bolgár Valery Poshtarov, aki korábban nyert már SWPA-díjat portré kategóriában. A most látható, Father and Son című sorozatában olyan apákat és fiaikat fényképezett, akik egymás kezét fogják. A művészi projekt hamar kinőtte magát, és végül kilenc különböző országban készített felvételeket. A fényképek az apák és a fiaik közötti mély szeretetről tanúskodnak, miközben rávilágítanak a család, vagy éppen a helyi viseletek és szokások sokszínűségére és jelentőségére.

A fesztivállal szoros együttműködésben dolgozik az olasz Niccolò Rastrelli. A most látható They Don’t Look Like Me című sorozatának középpontjában az egyik legfiatalabb generáció, a digitális bennszülöttek állnak, fényképein ezen csoporton belül a cosplay szubkultúráját mutatja be. A kifejezés a costume és a play (jelmez és játék) rövidítéséből származik. A művész Olaszországtól kezdve Kenyán keresztül egészen Japánig fényképezte a cosplayeseket, akiket saját otthoni környezetükben, gyakran családjukkal együtt jelenített meg. A gyakran ironikus képek a polgári értékrend, és egy elképzelt élet ellentmondásosságát emelik ki.

A fesztivál egyik legegyedibb művészeti projektjét a lengyel Paweł Jaszczuk készítette. ¥€$U$ című sorozatának képei rávilágítanak arra, hogy sok használati tárgyon Jézus alakja úgy jelenik meg, mint egy popkulturális ikon. A művész felvételein a legkülönbözőbb tárgyak, például édességek csomagolásai, étkészletek, vagy akciófigurák láthatóak, amelyeken valamilyen szentkép jelenik meg. A művész fényképei ezzel azt a kérdést feszegetik, hogy helyénvaló-e, hogy a kapitalizmus mindent és mindenkit kisajátít, és hogy ez alól a szakrális képek sem jelenthetnek kivételt.

Az idei fesztiválon leáthatóak lesznek egy magyar fotográfus, Barakonyi Szabolcs sorozatának képei is. A Cold Trail – Forensic Realism című munka akkor készült, amikor a fotográfus hét éven keresztül a magyar rendőrség mellett dolgozott sorozatán, amely az alkotó
doktori munkájának is része volt. Ez idő alatt Barakonyi kriminalisztikai képalkotási módszereket alkalmazott, a sorozat mindegyik képe bűncselekmények helyszínén készült. Ezek a képek egyszerre jelennek meg bizonyítékként, illetve művészi keretezésben önálló alkotásokként, amelyek egy bűntényt övező rejtélyről is szólnak. A képek egyszerre jelenítik meg a tárgyilagos, és a szubjektív, illetve enigmatikus esztétikai minőségeket, amelyek ellentmondásossága különös feszültséget ad az alkotásoknak.

A fesztivál fő kiállítója Gabriele Basilico (1944–2013) olasz fotográfus, aki leginkább a városi tájak dokumentálásáról ismert. Basilico eredetileg építésznek tanult a Milánói Műszaki Egyetemen, ahol 1973-ban diplomázott, de hamarosan a fényképezés felé fordult. Fotográfusi karrierje az 1970-es években kezdődött, amikor a modern városok gyorsan változó arculatának megörökítését tűzte ki célul. Munkájában a városi tájak formai és esztétikai értékeire koncentrált, és arra, hogyan tükrözik a társadalmi változásokat. Basilico legismertebb projektje az 1984-ben indított Porti di Mare (Tengeri Kikötők) sorozat, amely során több európai város kikötőjét dokumentálta. Ezt követte a Milano. Ritratti di fabbriche (Milánó. Gyárportrék) című sorozat, amelyben Milánó ipari örökségét örökítette meg. Basilico a városi terek fotózásának mestere volt, és munkásságával jelentősen hozzájárult a városok vizuális kultúrájának megértéséhez. Fotói nemcsak dokumentációként szolgálnak, hanem esztétikai értéket is képviselnek, és ma is hatással vannak a kortárs fotográfiára.

Contact című sorozatában Gabriele Basilico egy olyan témát dolgozott fel, amely eltér a városi tájak dokumentálásától. Ebben a sorozatban Basilico aktfotókat készített, amelyek érzékenyen és művészien ábrázolják az emberi testet. A Contact sorozat aktfotói a fotográfus stílusára jellemző visszafogottsággal és finomsággal készültek. Basilico a testet nemcsak esztétikai szempontból közelítette meg, hanem a formák és a fény-árnyék játékok hangsúlyozásával, amelyek művészi és geometrikus megközelítést sugallnak. A sorozatban az emberi test a térrel való kapcsolatában jelenik meg, tükrözve Basilico építészeti és térbeli érdeklődését is. Ez a munka új perspektívát kínál Basilico művészetében, bemutatva, hogy nemcsak városi tájak dokumentálásában, hanem az emberi test ábrázolásában is képes volt egyedi és mélyen átgondolt művészi látásmódot nyújtani.

A Cortona On The Move fesztivál idei témája, a Body of Evidence, az emberi test és annak sokféle ábrázolásának jelentőségét állítja a középpontba, különösen a mai vizuális kultúra kontextusában. A fesztivál olyan fotográfiai és művészeti munkákat mutat be, amelyek a testet mint bizonyítékot, identitás és tapasztalatok hordozóját vizsgálják. A téma célja, hogy feltárja a test reprezentációjának szerepét a társadalmi, politikai és személyes narratívákban, miközben rávilágít arra, hogy a test miként válik a valóság és az egyéni élmények megkérdőjelezhetetlen tanújává. A fesztivál különböző perspektívákból közelíti meg ezt a komplex és érzékeny témát, bemutatva a test, mint művészi és dokumentarista eszköz szerepét a kortárs fotográfiában.