A fényképészeti piac helyzete 2024-ben
24 • 09 • 24Szabó Benedek
A fotográfia már igen régóta elfogadott művészeti ágnak számít, a huszadik században számos művészeti intézmény kezdett saját fotográfiai gyűjtemény létrehozásába. Az utóbbi időben már megszokott jelenség, hogy a legnagyobb kortárs – jellemzően képzőművészettel foglalkozó – intézmények fotográfiai kiállításokat szervezzenek. Ez azért fontos, mert a legrangosabb kiállítóhelyek képesek arra, hogy egy adott művészt, illetve egy adott művészeti ágat vagy stílust sokakhoz eljuttassanak, ezzel pedig népszerűsítsék azokat. A fotográfia helyzetét emellett jól jellemzi az árveréseken, illetve a művészeti vásárokon tapasztalható kereslet alakulása, amely azt mutatja, hogy az intézmények mellett a magángyűjtők is szívesen vásárolnak fotográfiákat.
A nagy, kánonképző erővel bíró intézmények szerepe továbbra is megkerülhetetlen a fotográfia pozíciójának alakulásában. Napjainkban az tapasztalható, hogy már bevett gyakorlat ezeknél az intézményeknél, hogy fotográfiai tárlatokat mutassanak be, akár kortárs művészektől. A MoMA pár évvel ezelőtt a formabontó portréiról ismertté vált német fotográfus, Wolfgang Tillmans műveiből rendezett kiállítást, amely akkor az év egyik legelismertebb múzeumi kiállítása volt. Tillmans messze nem az egyetlen név, aki első retrospektív kiállítását kapta. A japán fotográfus, Hiroshi Sugimoto az év elején zárta első brit tárlatát a Hayward Galleryben, míg a dél-afrikai művész, Zanele Muholi kiállítása jelenleg a londoni Tate Modernben látható.
A fényképezés médiuma az idei Velencei Biennálén is képviselte magát. A jellemzően képzőművészeti fókuszú eseményen még dokumentarista fotográfiák is szép számmal szerepeltek, többek között Claudia Andujar yanomami őslakosokról készült felvételei, vagy éppen River Claure bolíviai bányászközösségekről tudósító felvételei. A művészeti vásárokon szintén erős a fényképek jelenléte, többek között a fotográfiának szentelt művészeti vásárok miatt, amelyeket egyre többen látogatnak. Az idei, Svájcban megrendezett Art Basel-en nagy érdeklődés övezte a Pace Gallery által bemutatott kiállítást, amely Robert Frank The Americans című, utolsó teljes sorozatát mutatta be. A statisztikák szerint továbbra is sok látogatót vonz a Photo London, a Paris Photo, a New York-i The Photography Show, vagy az amszterdami Unseen is.
Mivel a fényképek a legjelentősebb kortárs művészeti platformokon kiemelt figyelmet kaptak, joggal gondolhatjuk, hogy a kereskedelmi piacokon is erős a jelenlétük. Ez javarészt így is van, ugyanakkor a művészeti piac egészéhez hasonlóan a fotográfiai aukciók is gyengülést mutattak. Az ArtTactic szerint 2023-ban a Christie's, a Sotheby's és a Phillips aukciós házak eladásai 16%-kal csökkentek 2022-höz képest, ám figyelemre méltó, hogy mégis egyre több fénykép kerül árverésre, illetve idén több fénykép rekordáron kelt el. A Christie's áprilisi árverésén Irving Penn The Hand of Miles Davis, New York, July 1 (1986) című alkotása 302 400 dollárért talált gazdára a 100 000–150 000 dolláros becsértékkel szemben. Ez azt mutatja, hogy az ismert fotográfusok munkái iránt kifejezetten élénk a kereslet, de látható az is, hogy az alacsonyabb árkategóriákban szintén nagy a kereslet. Az ArtTactic azt állapította meg, hogy 2022 és 2023 között 36%-kal nőtt az 5000 dollár alatti áron kikiáltott fényképek iránti kereslet.
A fotográfiai kiállításokon és a műkereskedelemben dolgozó szakértők szerint a piac jelenleg erősen diverzifikálódik. A fotográfia fejlődésének egyik legizgalmasabb aspektusa a különböző hangok és nézőpontok erősödése, amelyekre felvevőkereslet is mutatkozik. Egyre gyakoribb, hogy művészeti galériák több feltörekvő fotográfust is szerződtetnek, és nem csak a már befutott alkotókat árulják. Ez azt is jelenti, hogy a kortárs fotográfiában erősen jelen lévő képviseletiség nemcsak kiadványokban, galériákban, múzeumokban és biennálékon jelenik meg, hanem a kereskedelmi szférában is erős jelenléttel bírhat.
Mint látható, a fotográfia, mint művészeti ág napjainkban stabil helyzetben van, ám meglepő módon ez már nem mondható el a fényképezőgépek piacáról. A Petapixel cikkéből – amely a Camera and Imaging Products Association adatait idézi – kiderül, hogy kevesebb digitális fényképezőgépet adtak el az elmúlt tíz évben, mint a technológia megjelenése óta bármikor. 2000 és 2010 között ugrásszerű növekedés következett be, a csúcson egy év alatt több mint 120 millió digitális eszközt értékesítettek világszerte. A mostani időszakban, 2010 és 2023 között azonban hatalmas visszaesés volt tapasztalható, az eladások mintegy 94%-kal csökkentek, miközben az újonnan gyártott filmes fényképezőgépek eladásai szintén történelmi mélypontra zuhantak.
A szakértők szerint az áll a jelenség hátterében, hogy a legtöbb ember digitális fényképezőgép helyett okostelefont használ és vásárol, akár kifejezetten fényképezési vagy videókészítési célokra is. A technológia gyors fejlődésének köszönhetően ma már egy felsőközép-kategóriás okostelefon is képes magas minőségű felvételek rögzítésére, ráadásul több készülékbe már mesterséges intelligenciát használó képszerkesztő szoftverek kerülnek, amelyek az azonnali utómunka lehetőségeit is tovább bővítik. Az átlagos mobiltelefonok képrögzítési minőségét érdemben meghaladó, felsőkategóriás fényképezőgépet jobbára csak azok vásárolnak, akik professzionális felhasználásra keresnek eszközt. Az átlagos felhasználók jellemzően már nem vásárolnak klasszikus, cserélhető objektíves fényképezőgépet, analóg technológiát pedig még kevesebben használnak.