A fotográfia, ami mozgásba lendült – Muybridge és a mozgókép illúziójának kezdetei
25 • 07 • 27Szabó Benedek
A holland származású angol fotográfus, Eadweard Muybridge (1830–1904) az első mozgóképes technika kifejlesztőjeként került be a történelemkönyvekbe. Karrierje azonban jóval messzebbről indult, mert bár a korai fényalapú képrögzítési eljárásokkal már hamar megismerkedett, amelyek segítségével természetes tájakat és városokat fényképezett, nevezetes munkáit azonban csak később készítette el. A Spanyolországban található University Museum of Navarra új kiállításában elsősorban ezekre a későbbi, mozgásszekvenciákat ábrázoló alkotásaira koncentrál. A különleges tárlat augusztus 24-ig várja látogatóit Pamplonában.
Mielőtt Muybridge a fényképezésnek szentelte volna magát, különböző szakmákban tevékenykedett, pályája kezdetén az akkor még gyerekcipőben járó képalkotó eljárásokkal kísérletezett. Ekkoriban San Francisco városáról és környékéről készített városképeket, valamint részt vett az amerikai kormány által támogatott feltáró expedíciók – például a Yosemite-völgybe vagy Alaszkába vezetett utak – dokumentálásában is. Ennek során számos tájképet készített. Ezen első fényképek gyakran a fenséges természeti szépség esztétikáját tükrözték, a korban egészen egyedülálló módon, mivel ezekben az évtizedekben a tájábrázolás még elsősorban a metszetkészítők és a festők terepe volt.
Muybridge az 1860-as években Közép-Amerikába is eljutott, ahol hasonló tematikájú felvételeket készített. Az alkotó munkásságának egyik legjelentősebb és leginnovatívabb területe az állati és emberi test mozgásának vizsgálata volt. E kutatások során – a fotográfia történetében elsőként – képsorozatokkal dokumentálta a mozgás egyes fázisait. Ehhez több, egymással szinkronizált kamerát használt, melyek szekvenciális felvételek készítésére voltak alkalmasak. Az így készült képek lehetővé tették olyan mozgásfázisok megragadását, melyeket szabad szemmel szinte lehetetlen érzékelni. A spanyol University Museum of Navarra kiállításán ezekből a kivételes munkákból mutatnak be válogatást. A tárlaton láthatóak legfontosabb munkái, mint az Animal Locomotion (1887), amely tizenegy kötetben jelent meg, és amit olyan további jelentős kiadványok követtek, mint a The Human Figure in Motion (1901), majd nem sokkal később az Animals in Motion (1902).
A mozgás vizuális megjelenítésének addigi technikai csúcspontját Muybridge 1879-ben érte el, amikor kifejlesztette saját eszközét, a zoopraxiszkópot. A készülék – a későbbi vetítőkhöz hasonlóan – gyors egymásutánban tudta lejátszani a rögzített képsorozatokat. Ez a készülék nemcsak a mozgókép, hanem bizonyos értelemben a film előfutára is volt. Az alkotásokat bemutató kiállítás kurátorai, Valentín Vallhonrat és Ignacio Miguéliz ezekre a munkákra igen nagy hangsúlyt fektettek, a tárlat így egyszerre hozza közelebb a fotográfiát, mint a mozgást dokumentáló és vizsgálhatóvá tevő eljárást, miközben a felvételek művészi igényességét is felmutatja. Ez a tárlat szélesebb művészettörténeti szemszögből is érdekes, mivel Muybridge fotográfiái a test és a mozgás reprezentációját az elsők között tematizálták. Muybridge újító tevékenységét, és kalandos életét egy nemrég megjelent képregény is bemutatja. A részletgazdagon illusztrált képregény archív fényképeket is beemel, amelyek még hitelesebben mutatják be Muybridge életét és korát. Erről a kiadványról ebben a korábbi cikkünkben írtunk.
Eadweard Muybridge
Museo Universidad de Navarra
2025. április 25. – augusztus 24.