A cseresznyefák árnyékában – japán női fotográfusok kiállítása Frankfurtban
25 • 08 • 23Szabó Liliom
A japán női fotográfusok művészete sokáig rejtve maradt a világ szeme elől. Ezt a hiányosságot igyekszik pótolni az I’m so happy you are here című kiállítás, mely országról országra vándorolva ösztönzi az embereket arra, hogy megismerjék az eddig főként férfi alkotók szemszögéből bemutatott, tradicionális elveket és konzervatív értékeket követő japán társadalmat. Szeptember 7-ig, Franciaország és Hollandia után Németországban, a frankfurti Fotografie Forum ad helyet egy több mint húsz alkotót felsorakoztató, sokszínű, generációkon átívelő válogatásnak.
A múltat a jelen perspektívájából szemléljük, azonban a történelem mindaddig nem elevenedhet meg, és valószerű következtetéseket sem tudunk levonni, míg csupán hasonló emberek hasonló történeteit hallottuk. Míg a nyugati társadalom nemcsak ismerte, de el is ismerte a japán férfi fotográfusokat – mint például Yasumasa Morimurát –, addig a nők a saját országukban is küzdöttek azért, hogy hallathassák saját hangjukat. Ezáltal a világ sokáig nem ismerhette meg azt a gondolatgazdag, érzelmes, bátor és provokatív szellemiséget, amely mind jellemző a japán női fotográfusok munkáira. A kiállítás az 1950-es évektől napjainkig kíséri végig a japán nők vívódásait: társadalmi szerepeik megkérdőjelezését, valamint az önmagukkal és szeretteikkel való intim kapcsolódásaikat.
2024-ben, az I’m so happy you are here című utazó tárlat indulásakor, az Aperture gondozásában jelent meg a kiállítás alkotásait is tartalmazó album. A tárlat az albumot továbbgondolva négy szekcióra bontva igyekszik elmélyíteni tudásunkat a könyvben is szereplő művészek kreatív látásmódjával kapcsolatban. A fényképek, amelyek első látásra finomnak és légiesnek hatnak, alaposabban szemlélve újabb és újabb, súlyos karaktereket hordozó rétegeket fednek fel. A The Pioneers (Úttörők) kategóriában többek között Watanabe Hitomi képeit láthatjuk, aki Japán társadalmi és politikai megmozdulásait kísérte végig kamerájával az 1960-as évektől kezdve. Az Elevation of Everyday (A mindennapok emelkedése) szekció a mindennapok azon csodáira hívja fel figyelmünket, amelyeket kapcsolataink intimitásán keresztül tapasztalhatunk meg. Az alkotók között Rinko Kawauchi is feltűnik, akinek analóg technikákkal készült álomszerű fotográfiái mellett versei is a hétköznapok rituális és spirituális megélését kutatják.
„Néha-néha egymás szemébe kell néznünk. Különben elveszettnek érezhetjük magunkat. Örülök, hogy itt vagy.” – olvashatjuk a kiállítás kurátorai által választott címadó haikut a művésztől.
Személyes narratívák segítik a Critical Perspectives on Self, Gender and Society (Kritikai nézőpont az énről, a nemről és a társadalomról) kategória megértését. Yanagi Miwa színházi darabjait és performatív előadásait ötvözi a fotográfiával, újfajta megismerést kínál a társadalmi elvárásokról szóló diskurzusokban. Az Extension of and Experiments with the Medium (A fotográfiai médium határainak tágítása és kísérletező megközelítések) szekció újabb érdekfeszítő kategória, amely rávilágít a japán női fotográfusok formabontó, kísérletező szellemiségére. Katayama Mari alkotói folyamatában fényképeit és szobrait egyesíti, így hozva létre olyan személyes portrékat, amelyek a saját testéhez kapcsolódó viszonyrendszert vizsgálják több médiumon keresztül.
Az I’m so happy you are here egy kivételes és hiánypótló kiállítás és album. Amellett, hogy értékes történeteket ismerhetünk meg, gazdagítja kollektív tudásunkat és esztétikai látásmódunkat, meg is kérdőjelezi a japán kultúráról alkotott korábbi elképzeléseinket.
I’m So Happy You Are Here – Japanese Women Photographers From The 1950s To Now
Fotografie Forum Frankfurt
2025. május 24. – szeptember 7.
Kiállító művészek: Hara Mikiko (1967), Hiromix (1976), Ishikawa Mao (1953), Ishiuchi Miyako (1947), Katayama Mari (1987), Kawauchi Rinko (1972), Komatsu Hiroko (1969), Kon Michiko (1955), Nagashima Yurie (1973), Narahashi Asako (1959), Ninagawa Mika (1972), Nishimura Tamiko (1948), Noguchi Rika (1971), Nomura Sakiko (1967), Okabe Momo (1981), Okanoue Toshiko (1928), Onodera Yuki (1962), Sawada Tomoko (1977), Shiga Lieko (1980), Sugiura Kunié (1942), Tawada Yuki (1978), Tokiwa Toyoko (1930–2019), Ushioda Tokuko (1940), Watanabe Hitomi (1943), Yamazawa Eiko (1899–1995) és Yanagi Miwa (1967)