„A fénykép nem csak rögzít, hanem megőriz” – Diane Keaton, a fotográfus

– mondta egy korábbi interjúban.

Fotográfusként Keaton leginkább a városi és külvárosi terek rejtett szépségét kereste. Az 1980-ban megjelent első fotóalbumában, a Reservations című sorozatában például azokat a helyeket örökítette meg Rolleiflexével, ahol az emberi jelenlét már csak nyomokban érzékelhető. A képek hűvös, precíz rendje mögött mégis ott lüktet egy mélyen személyes érzékenység. Ahogy a The Guardian kritikusa írta: „Keaton fényképei egyszerre dokumentaristák és melankolikusak, a valóság és az emlékezet közötti határmezsgyén mozognak.”

Keaton fotókönyveiben – mint a California Romantica vagy a Reservations – következetesen az építészet és az idő viszonyát vizsgálta. Az épületek gyakran a modernizáció vesztesei: elhagyott házak, megszűnt szállodák, szétmálló falak.

A Saved: My Picture World 2022-ben megjelent fotókönyvét sokan a színésznő „vizuális önéletrajzaként” tartanak számon. A tizenhárom fejezetből álló kötet Keaton saját fényképeiből, fotókollázsaiból és scrapbook-oldalaiból épül fel, valamint testvére, Randy Keaton képei is helyet kaptak benne. A Saved egyszerre nosztalgikus és ironikus mű, amely a személyes emlékezésen túl az archívum és a gyűjtés motívumát is újraértelmezi. Robert Lang a Deadline-ben „megmentett és talált fotográfiai kuriózumok kabinetjének” nevezte, míg Steven Heller (Print Magazine) szerint a könyv „tökéletes egyensúlyt teremt rejtély, személyes történelem, népi kultúra és művészi érzékenység között”.