Fotótörténet – Az ember a megkorbácsolt hát mögött

Az amerikai polgárháború (1861–1865) egyik legfontosabb propagandafotóját William D. McPherson és J. Oliver készítette 1863 tavaszán, három változatban. A szimplán csak Scourged Back címen futó fényképen egy félmeztelen fekete férfi ül a kamerának hátat fordítva, arcát profilból láthatjuk. Csípőre tett bal kéz, rezignált tekintet, hátán korbácsnyomok.

A történelem „Peter”, majd később „Gordon” néven is emlegeti a fotón látható férfit, aki a New-York Daily Tribune című napilapnak írt olvasói levél szerint 1863 márciusában szökött meg egy gyapotültetvényről. Gyilkosság vádja miatt korbácsolták meg, majd „kezelték” sebeit sós vízzel. Hónapokig munkaképtelen volt, lábra állása után azonnal elhagyta rabszolgatartóját, hogy három hasonló sorsú társával csatlakozzon a status quo megszüntetéséért vívott harchoz. Vallomását a Union Army egyik sorozóirodájában vették fel egy orvosi vizsgálatot követően, ahol McPherson és Oliver feltehetőleg a frissen bevonulókat hívatott megörökíteni. Az unionisták kapva-kaptak az alkalmon: a fotó egyszerre volt tökéletes bizonyíték a déli államokban mindennapos embertelenségre, inspiráció a harcban megfáradt katonáknak és hatásos politikai propaganda az abolicionista szervezetek számára. Az, hogy a fotográfián szereplő férfi maga mit gondolt képmása felhasználásáról, valószínűleg fel sem merült.

A kép rézmetszett másolata 1863. július 4-én jelent meg a Harper’s Weeklyben. A folyóirat a férfit Gordonként emlegeti, feltehetőleg összemosva az együtt menekülő csapat tagjainak történeteit, egy legendás hőst teremtendő az olvasók kedvéért. A hetilap mellett a felvétel carte de visite (vizitkártya) formátumban is terjedt. Így láthatta több százezer amerikai először testközelből, milyen következményekkel is jár a rabszolgasors. Bár a fehér narrátor által terjesztett történet épp olyan gyakran siklott el a fekete szereplők emberi mivolta felett, mint a déliek gazdasági meggyőződései, a fotográfia történelmi szerepe kétségtelen. Bár az ember a megkorbácsolt hát „mögött” az amerikai rabszolgaság történelmének ikonikus bizonyítéka, és máig vizuális alappillére a korról alkotott képnek, Donald John Trump, az Egyesült Államok 45. és 47. elnöke, 2025 szeptemberében „korrozív ideológiára” hivatkozva elrendelte, hogy a rabszolgaságot említő táblákat és kiállítási anyagokat távolítsák el az ország számos nemzeti parkjából, köztük a cikkünkben bemutatott fotót is.