Hiába mentették meg, nem lesz Robert Capa-múzeum a híres madridi épületből
26 • 03 • 28Sas Liza
Amikor Robert Capa 1936 telén a madridi Vallecas negyedben megörökítette a Calle Peironcely 10. szám alatti, srapnelek szaggatta falakat és a romok előtt mosolyogva játszó gyerekeket, a spanyol polgárháború pusztításának egyik legkifejezőbb dokumentumát hozta létre. A felvétel a sebezhetőség és a légitámadások okozta trauma feszültségét rögzíti, egyúttal a nemzetközi antifasiszta ellenállás hivatkozási pontjává is vált. Ahogyan azt korábban már megírtuk, az egykori nyomortelep épületét egy állhatatos civil kampány révén sikerült megmenteni a teljes lebontástól, majd hivatalosan is védetté nyilvánították. A történet azonban 2026 tavaszára éles fordulatot vett: a falak fizikai megóvása ugyan megtörtént, a helyszín szellemi öröksége felett azonban parázs vita lángolt fel.
Az eredeti, még az előző, baloldali városvezetés által jóváhagyott elképzelések szerint a ház – miután a rendkívül szűkös, egykor 17–34 négyzetméteres lakásokból az ott élő tizennégy családot sikeresen modern otthonokba költöztették – egy Robert Capa nevét viselő, a bombázások áldozataira fókuszáló emlékközponttá alakult volna. A jelenlegi, konzervatív önkormányzat azonban felülírta ezeket a terveket. A városfejlesztési koncepció fókuszpontja eltolódott és a dedikált múzeum helyett egy 2028-ban nyíló ifjúsági teret, a Robert Capa Kulturális Kísérletező Központot hozzák létre, amelyet a hátrányos helyzetű fiatalokat támogató José María de Llanos Alapítvány gondozna. Az épület történelmi múltjának és Capa munkásságának így csupán kisebb teret szánnának az új komplexumban.
A döntés nyomán a projektet eredetileg elindító és a lakók elhelyezését kiharcoló civil szervezet, a Save Peironcely 10 platform kiszorult a tervezésből. A feszültség március elején érte el a kritikus pontot, amikor a fotográfus hagyatékát kezelő New York-i International Center of Photography (ICP) hivatalos levélben tiltotta meg Capa nevének, arcának és műveinek felhasználását a készülő intézményben. Az ICP állásfoglalását a lipcsei Capa-ház is aktívan támogatja, hangsúlyozva a madridi helyszín egyetemes történelmi jelentőségét. A New York-i központ kizárólag akkor ad engedélyt a névhasználatra, ha a projekt irányítását visszakapják a civilek.
0103
Fotó: Robert Capa: Madrid, 1936 © Robert Capa
0103
Peironcely 10 in Madrid. | Google Maps
Az önkormányzat pragmatikus érvelése szerint a hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi felzárkóztatása fontosabb célkitűzés, mint maga a név. Kiemelik, hogy az új központ a kultúrát a tanulás és az esélyteremtés eszközévé formálja. A Save Peironcely 10 platform kampányát koordináló José María Uría ugyanakkor rámutat: a szociális munka nélkülözhetetlen, de a Peironcely 10 pótolhatatlan történelmi helyszín. Kompromisszumos javaslatukban felvetették, hogy az emlékközpont a madridi városi történelmi múzeum égisze alatt működhetne az eredeti tervek szerint, míg az ifjúsági alapítvány számára egy másik, kiterjedtebb munkára alkalmas épületet keresnének a kerületben.
A szociális funkcióbővítés és a történelmi hűség jelenleg kizárja egymást a madridi döntéshozatalban. Ha a jogvédők és a városvezetés közötti adminisztratív patthelyzetben egyik fél sem enged, a ház megújul ugyan, de Robert Capa neve és képei nélkül csupán egy funkcionális tér marad. Capa fotója ma már a madridi Museo Reina Sofía falain lóg; a szerény épület viszont, a kép tárgya, kilencven évvel a bombázások után is a megfelelő helyét keresi a város emlékezetében.
