Az újratöltött UNSEEN, ezúttal Rotterdamban
26 • 04 • 29Szentirmay Réka
Az UNSEEN 13. kiadását 2026 márciusában, a 27. Art Rotterdam (AR) keretében rendezték meg. A tavaly 28 000 látogatót számláló AR Hollandia legnagyobb művészeti vására, a frissen debütáló tehetségek számára is fontos esemény.
A rotterdami Ahoyban helyet kapó börze 14 000 négyzetméteren, több mint 150 nemzetközi kiállítóval várta a nézelődőket, legyenek is bármely műfaj rajongói. Az UNSEEN ötvenkét galériája 3 fő kategóriába osztva, többé-kevésbé összefüggő szigeteket alkotott a vásár többi szereplője között. A New Photography a legígéretesebb újoncokra, az Encounters a műfaj határait feszegető alkotókra, míg a Past Present a 2000 előtt készült analóg anyagokra és a több figyelmet érdemlő archívumokra fókuszált. Az UNSEEN fotókönyvpiaca idén néhány metrómegállóval arrébb, a Nederlands Fotomuseum februárban átadott épületének aulájában kapott helyet. A szokásostól valamivel kisebb, ám annál barátságosabb verzió, a vásárral ellentétben, ingyenesen, tárt ajtókkal várta a látogatókat.
A számtalan művész közül kiemelendők a barcelonai Valid Foto BCN Marc Ávila Catalàja (1992), aki a jelen archeológusaként definiálja magát. Vegyes technikával készült installációja aprólékos, akár órákat tölthetnénk vele. Korunk vizuális ikonjait kutatja, görbe tükröt állítva a fogyasztói társadalomnak. Az AFRONOVA Vuya Mabheka (1999) munkájával érkezett. Az első ránézésre naiv gyermekrajzoknak tűnő képek valójában kényelmetlen és kritikus, ám fontos üzeneteket közvetítenek. A barcelonai BETA Contemporary többek között Carlos Herraiz (1995) anyagával érkezett, aki szintén régészetként tekint munkájára. Váratlan: szemétből mentett régi fotók, hátulról. Kémiai reakciók festette absztrakt művek, albumok papírmaradványai. Az emlékezés érdekes metaforája.
A budapesti Erika Deák Gallery Gáldi Vinkó Andi (1982) legújabb képeit hozta el Rotterdamba. A vegyes technikával készült darabok a művész hatéves lányával és a hongkongi Hinnel közösen alkotott koprodukciók. A 21. századi szülőség és a világpolitikai kihívások érdekes elegye zseniális Y-generációs humorral tálalva.
A kisterem galéria, bár nem az UNSEEN keretei között vett részt az eseményen, stratégiailag remek helyet kapott, épp a Past Present szigete mellett. Simon Zsuzsi (1988) And yet we still keep on living... című munkája keserédes esettanulmány a női létről.
Az UNSEEN keretében kiállító galériák kínálatának online katalógusa ezen a linken tekinthető meg.