Sivák Zsófia Hitel nincs című sorozata nyerte el az idei Capa-nagydíjat

A 2026-os Capa-nagydíj öt jelöltje különböző személyes és társadalmi történeteken keresztül vizsgálja a kortárs valóságot: a déli határ menti menekültválság következményeitől a családi gyászon át a vidéki közösségi terek eltűnéséig.

A Depth of Field Narrative Group – DNG (Balázs Zsolt és Sióréti Gábor) Emlékszel rám? Egy megoldatlan válság mindennapjai a déli határon című sorozatában a fotográfusok a magyar–szerb határ térségében dokumentálták a menekültválság elhúzódó következményeit, bemutatva a menekültek, a helyi lakosok és a határvédelemben dolgozók összetett tapasztalatait. „Készülő munkánkkal a dokumentarista fotográfia eszközeivel mélyre ásva tárunk fel, és dokumentálunk egy összetett helyzetet. Egyben ezzel a munkával szeretnénk emléket is állítani ebbe konfliktusa önhibájukon kívül belekerült résztvevők számára, hogy életüket nem feledve, emlékezhessünk rájuk is.” Melegh Noémi Napsugár Remains of Us című személyes hangvételű sorozatában a tizennyolc évesen elhunyt öccsének emlékét, a család és a barátok gyászát, valamint a veszteség után átalakuló emberi kapcsolatokat dolgozza fel. „A Remains of Us nem a halálról szól, hanem azokról az átalakulásokról, amelyek utána következnek, és arról, hogyan formálja tovább életünket azok jelenléte, akik már nincsenek velünk.” Pályi Zsófia Bűnbánók című sorozatában a Kárpát-medence búcsúit és vallási zarándoklatait – a hiedelmekben, rituálékban és közösségi hagyományokban gazdag, folyamatosan változó világot – mutatja meg. „A dokumentarista pillanatfelvételek, beállított portré fotográfiák és tárgy installációk a Magyarország és a határon túli magyarság búcsújáró helyeiről alkotnak szubjektív képet.” Váradi Viktor Homokra épített házak sorozatában a saját felvételeit apja és nagyapja archív képeivel összekapcsolva vizsgálja az Alföld és a Homokhátság tájának, településeinek és életformáinak változását, a családi emlékezetet a klímaváltozás és a vidéki társadalom átalakulásának tágabb összefüggéseibe helyezve. „Nagyapám és apám is amatőr hobbi fotósok voltak, a megörökölt családi archívumból válogatok ki és digitalizálok képeket, amelyeket sokszor drasztikusan megvágva, ezáltal újra komponálva illesztek be saját jelenkori fotóim közé, ezzel teremtve párbeszédet köztük. Így több mint 80 éves időintervallumot átölelve mutatom meg a Homokhátság egykori és jelenlegi világát magam és családom szubjektív nézőpontján keresztül.”

Az idei fődíjas, Sivák Zsófia Hitel nincs című sorozata a kelet-magyarországi falusi kocsmákon keresztül mutatja meg a vidéki közösségi élet átalakulását, a találkozóhelyek eltűnését, a társadalmi perifériára szorulást és a magány mindennapi tapasztalatát. „A projekt személyes kötődésből indult, a megyében születtem és nőttem fel, így a választott térség saját társadalmi és vizuális tapasztalataim egyik kiindulópontja. A vidéki kocsmákat olyan motívumként értelmeztem, amelyeken keresztül a magyar vidék jelenlegi társadalmi helyzete, valamint a perifériára szorult társadalmi rétegek hétköznapi valósága vizsgálhatóvá válik. (...) A Hitel nincs nem átfogó felmérés a magyarországi kocsmákról, hanem személyes nézőpontból felépített sorozat,  amelyben egyszerre jelenik meg a vidéki közeghez való kötődésem és az attól való eltávolodásom. A munkát könyv formájában tervezem lezárni. A képeket nem földrajzi vagy időrendi sorrendben mutatom be, hanem egy asszociatív narratíva mentén, amelyben a különböző településeken készült fotók fokozatosan egyetlen képzeletbeli kocsmává állnak össze. "

A fődíjas Sivák Zsófia 2,5 millió forint pénzjutalomban részesült, valamint 2000 eurós támogatást kapott projektje külföldi bemutatására, amelynek 2027-ben a bécsi Krinzinger Schottenfeld Galéria ad majd otthont.