A hiány topográfiája. A gyermekszobák mint a kollektív trauma csendes, vizuális és narratív hordozói
Az Üres szobák (All the Empty Rooms), Joshua Seftel 2025-ös rövid dokumentumfilmje harminchárom percen át igyekszik megragadni azt a társadalmi valóságot, amelyet düh, fájdalom és tehetetlenség hat át. A film Steve Hartman televíziós újságíró és Lou Bopp fotográfus amerikai útját követi – ezt a vállalkozás azonban jóval több egyszerű terepmunkánál: sajátos, modern kori zarándoklat. A két alkotó iskolai lövöldözések áldozatainak érintetlenül hagyott gyerekszobáit dokumentálta, és ezzel nemcsak a személyes gyász legintimebb tereibe nyertek betekintést, hanem a hiánnyal átitatott mindennapokba is, amelyek ezeket a tragédiákat követik.