Kepes Györgyöt világszerte a leghíresebb magyarok között emlegetik, a fotográfiát is magába foglaló fényművészet legelismertebb, egyik legnagyobb hatású nemzetközi tekintélye volt. A legtöbb vizuális művészet köszönhet valamit neki és tanainak. Könyvei és alkotásai hidat vernek a 19. és a 21. század művészete között.
Az 1966-ban Londonban született Oscar-díjas rendező és fotóművész, Zana Briski a Punktnak küldött levelében írta meg, hogy alkotói folyamatait kizárólag a természet szeretete inspirálta, így fotográfust vagy más képzőművészt nem tud megnevezni. Legújabb munkájában egy archaikus technikát alkalmaz, és a képek egyediségét már több díjjal is jutalmazták.
Issaka munkáiban gyakran alkalmazza a kamera nélküli fényképezést. Életnagyságú színes fotogramokat használva saját testét rögzíti a fotópapíron. Issaka az egyrészről általa teremtett és az egyszerre el/visszafoglalt terek felfedezésével, hajának és testének anyagiasságával foglalkozva olyan képeket készít, amelyek elmossák a határokat én és a másik között, felülírva létező társadalmi dinamikákat.
Gábor Enikő harmincéves pályafutását felölelő retrospektív kiállítás nyílt – a Fotóhónap2022 programsorozat keretében – november 4-én a budapesti Hegyvidék Galériában Fényfogások címmel. A festészet és fotográfia határán mozgó képzőművészt a kiállítási anyagról és jövőbeli terveiről is kérdeztük.
A művész saját bevallása szerint alapvető elve, hogy személyes utat járjon be annak vizsgálata során, hogy számára mit is jelent a szín fogalma, s ez egy a festői hozzáállásnál sokkal személyesebb, gyakorlatiasabb kapcsolat.
5kérdés rovatunkban ugyanazt az öt kérdést tesszük fel a hazai fotográfiai élet meghatározó szereplőinek. Ezúttal Gábor Enikő Balogh Rudolf-díjas fotóművészt kérdeztük.
Czeizel Balázs fotóművésszel, grafikussal, tipográfussal az analóg és digitális fotogramról, a kép és a könyv viszonyáról, a művészkönyv-tervezésről és az első szkenneréről is beszélgettünk.
Gábor Enikő 1996-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Érdeklődésének középpontjában kezdetektől fogva a kamera nélküli fotográfia áll, munkái a festészet és a fotográfia határterületén helyezkednek el. Mostani összeállításunkban az alkotó fotóplasztikáiból közlünk egy válogatást, a kiválasztott munkák egy alkotói-gondolati ívet mutatnak be: hogyan irányult az alkotó figyelme az analóg-digitális fotogram közötti képkészítés különbözőségeire, s ennek eredményeként milyen 3D-alkotásokat, fotótárgyakat készített.
Gábor Enikő Introverziók kiállításának alkotásai is ennek a külvilágtól elzárt, hosszú hónapok termékeny időszakának foto-kemogram lenyomatai, és a kiállítóhely méretei is csak azt a szűkre szabott, korlátozott mozgásteret biztosítják a látogatónak, akár a fotográfus laborja. Mégis miért érezzük úgy, mintha sokkal nagyobb tér venne minket körül, ami a végtelen érzetével és annak szépségével telítődne meg egyszerre?
Minyó Szert Károly szabadkézi fotográfus, képzőművész, fénykerékpár-perfomer alkotásaiból Fény/Forma/Fotogram címmel a napokban nyílik kiállítás a Magyar Fotográfiai Múzeumban. A kiállítás előzményének Minyó Szert azonos című berlini és bécsi kiállításai tekinthetők, legfrissebb munkái az ott bemutatott fotogramok képi világát és alkotói koncepcióját viszik tovább.
Lezajlott a Sotheby’s áprilisi fotóárverése, kiderült, mely tételek lettek az árverés legdrágább fotói.
A Sotheby’s a napokban jelentette be a közelgő fotográfiai témájú árverését. Az aukció legdrágább tétele Moholy-Nagy László 1922-ben készült fotogramja, mely ugyanabban az évben a New York-i székhelyű Broom magazin márciusi címlapján jelent meg. A szervezők az aukció katalógusának címlapjára is ezt a képet választották.
“A kontaktmásolat egyfajta mintázatba rendeződő, vibráló képfelületté áll össze.”
“Ezeken a felvételeken a fényképezőgép elhagyása mellett már vegyszerek, vagy mesterségesen előidézett kémiai folyamatok sem befolyásolják a képalkotást.”