A személyes felkutatása – Melanie Issaka kiállításajánló

A Locating the Personal című sorozatában olyan kérdésekre keresi a választ, miszerint hogyan lehetséges saját magam megtalálása saját magamon keresztül és nem a „Másik”, egy rajtam kívül eső tekintete által? A társadalmi nyomás, amely alatt élünk, hajlamos abba a kényszerbe hajtani minket, hogy másokon keresztül lássuk és definiáljuk magunkat, elidegenedve magunktól. Azokat az utakat keressük, melyeken keresztül megfelelhetünk az előírásoknak, hogyan kell kinézni, hogyan kell viselkedni annak érdekében, hogy egy közösség vagy egy személy elfogadására leljünk. A folyamatos megfelelési kényszer, önmonitorozás és félelem a kudarctól óriási terhet tesz az egyénre. Ezekkel a folyamatokkal való, kihívásokkal teli szakításra vállalkozik Issaka sorozatában, amelyben a saját tekintete alá veti magát, visszafoglalva személyes tereit és a testét a külső tekintettől, hogy szorosabb kapcsolatot és megértést alakítson ki magával, az „Idegen” elvárásokat levetkőzve, önmagában megerősítést és komfortot teremtve.

Issaka munkáiban gyakran alkalmazza a kamera nélküli fényképezést. Életnagyságú színes fotogramokat használva saját testét rögzíti a fotópapíron. Issaka az egyrészről általa teremtett és az egyszerre el/visszafoglalt terek felfedezésével, hajának és testének anyagiasságával foglalkozva olyan képeket készít, amelyek elmossák a határokat én és a másik között, felülírva létező társadalmi dinamikákat.

Mit jelent feketének lenni egy fehér térben? Milyen fekete bőrszínű britnek és afrikainak lenni Európában? A Blueprint: Black Skin White Mask a társadalmi és politikai kontextusát vizsgálja a feketeségnek, fehérségnek és a kettő közötti kapcsolatnak. A sorozat címe egyértelműen Frantz Fanon 1952-ben megjelent könyvének (Black Skin, White Masks) címét idézi azzal a különbséggel, hogy Issaka a többes számot elhagyja: nem maszkokról, hanem maszkról mondd el valamit képein. Saját, személyes megközelítésből, egyéni példájára, művészetébe kódolva gondolja át Fanon állításait és felvetéseit, miszerint milyen hatásai vannak a rasszizmusnak és kolonializmusnak az elnyomottak pszichéjére. Hogy internalizálja a kolonializált az ellene irányuló előítéleteket és sztereotípiákat, hogy végső soron elnyomóját imitálja, maszkot húzva saját magának elfedésére?