Címke: Magyar Fotográfiai Múzeum

„Apró képecskék a világ bámulatára” – Simonyi Antal fényképei Borda Márton Áron gyűjteményéből

Simonyi Antal a XIX. századi Magyarország egyik legjobb és legnagyobb formátumú fényképésze volt. Nem véletlen, hogy a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum elsőként az ő munkásságát mutatta be 1992-ben. A róla készült katalógussal indult útjára 50 kötetes sorozatuk, amelyben kiemelkedő magyar fényképészek munkásságát mutatták be. A művész most visszatért Kecskemétre egy új kiállítással, amely reményeink szerint ugyanolyan gazdagsággal, körültekintéssel mutatja be az életmű kiemelkedő pontjait, mint annak idején.

Tovább

Mit nézzünk szeptemberben? – a Punkt fotókiállítás ajánlója

Szeptemberben sem maradunk izgalmas fotókiállítások nélkül, hiszen ismét számos múzeum és galéria várja remek tárlatokkal a látogatóit. A beszédhiba ellenszere, a mesterséges intelligencia, Minyó 50. kiállítása, a fotófilm, valamint a divat ábrázolása kelet-európai fotográfusok munkáiban. Ezekre a tárlatokra mindenképp érdemes ellátogatni.

Katona István a Magyar Fotográfiai Alapítvány és a Múzeum alapítója

Kétségtelen tény, hogy Kincses Károly a magyar fotográfia megkerülhetetlen alakja. Ugyanakkor a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ által meghirdetett “Kincses 70” elnevezésű esemény meghívójában megfogalmazott állítások – miszerint Kincses Károly nevéhez fűződik a Magyar Fotográfiai Alapítvány és a Magyar Fotográfiai Múzeum alapítása – nélkülözik a tényeket, hiszen mellőzik Katona István (1928–2006) és társai alapítói szerepét.

Mit nézzünk júliusban? – a Punkt fotókiállítás ajánlója

Júliusban sem maradunk izgalmas fotókiállítások nélkül, hiszen ismét számos múzeum és galéria várja új tárlatokkal a látogatóit. Picasso és egy magyar származású fotográfus barátsága, a PIM íróportréi, a tavalyi Kassák-díjas sorozata, valamint a víz ábrázolása magyar fotográfusok munkáiban. Ezekre a tárlatokra mindenképp érdemes ellátogatni.

Május 26-án zár a Magyar Fotográfiai Múzeum remekműveit bemutató kiállítás

A mélység/élesség című tárlaton a legismertebb magyar vagy magyar származású fotográfusok – többek között André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassaï, Martin Munkácsi és Robert Capa – művei mellett 19. századi fotográfusok, világhírű külföldi fotóművészek és kortárs alkotók munkáival is találkozhat a nagyközönség. A május 26-ig látogatható, több mint 150 művet felvonultató tárlat nem csupán fotográfiákat mutat be, hanem felhívja a figyelmet a fotó mint médium eszközigényére is, így a tárlaton fototechnikai eszközök, különleges fényképezőgépek érzékeltetik a művészeti ág alkotáshoz szükséges készülékek sokszínűségét.

Megyei Körkép 80+. Helytörténeti válogatás a Petőfi Népe archívumának nyolcvanas–kilencvenes évekbeli riportfotográfiáiból

A Petőfi Népe 1956-os alapítása óta a lapnak dolgozó fotográfusok a megyei események ezreit örökítették meg. A digitális technika térnyerése előtt filmnegatívokról nagyított papírképekkel dolgoztak a fotórovatnál. Az évtizedek alatt összegyűlt papírképek jelentős része ma már a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum anyagát gyarapítja.

Fotótörténet – André Kertész: Szatirikus táncosnő (1927 körül)

A képen Förstner Magda egy kanapén féloldalasan fekszik, a falon egy nőalakot ábrázoló alkotás, a bal oldalon pedig Beöthy Irányzott cselekvés (1927) című szobra látható, melyet Förstner kicsavart végtagokkal utánoz. A kép Groteszk táncosnő címen jelent meg a Magyar Fotográfia, 1928. június 20. számának 10. oldalán.

Bäck Manci, az elfeledett szegedi fotográfusnő munkái a Magyar Fotográfiai Múzeum kiállításán láthatók

A Magyar Fotográfiai Múzeum kiállításán az elfeledett szegedi fotográfusnő, Bäck Manci munkáiból látható egy közel 50 képből álló válogatás, akinek nemeseljárásokkal készült festői fotográfiái közül kiemelkedőek a portré- és aktfotói, valamint a mozdulattanulmányai is jelentősek. Ennek ellenére művészete évtizedekre feledésbe merült, életművét csak a 2000-es években kezdték el kutatni és bemutatni.

Válogatás a mélység/élesség – Remekművek a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből című kiállítás képeiből

A Millennium Háza – Neo Kortárs Művészeti Tér mélység/élesség – Remekművek a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből című kiállítása nem csupán a múzeum kollekciójának legféltettebb fotográfiáit mutatja be, hanem felhívja a figyelmet a fotó mint médium eszközigényére is, így a tárlaton fototechnikai eszközök, különleges fényképezőgépek is érzékeltetik a művészeti ág alkotáshoz szükséges készülékeinek sokszínűségét.

Tovább

Változó dimenziók – Gyenes Zsolt kiállítása a Magyar Fotográfiai Múzeumban

Gyenes Zsolt felteszi a kérdést, mik a határai a fotográfiának, egyáltalán, mit nevezhetünk annak a 21. században. A kérdés művészeti szempontból, szerintem irreleváns, technikai szempontból viszont alapvető. Végső soron a mű önmagáért szavatol, bárhogyan is jött létre, és teoretikus szempontból ez a folyamat a leglényegesebb. Attól függ mire helyezzük a hangsúlyt.

Mit nézzünk szeptemberben? – A Punkt fotókiállítás ajánlója

Szeptemberben sem maradunk izgalmas fotókiállítások nélkül, hiszen ismét számos múzeum és galéria várja új tárlatokkal a látogatóit. A víz eltűnésének következményei, a Városliget utóbbi 50 éve, Brazília 1940 és 1960 között, valamint Vydareny Iván ötven fotója. Ezekre a tárlatokra mindenképp érdemes ellátogatni.

Szabó Judit: Összegzés – A megfigyelés érzékenysége

Idén nyáron a tisztelt utazóközönségnek nem kell Kecskemétnél tovább vonatoznia ahhoz, hogy Belgium, Magyarország, Hollandia vagy akár Franciaország utcáin kószálhasson. A Magyar Fotográfiai Múzeumba lépve Szabó Judit: Összegzés című retrospektív kiállítása nem csak térbeli, de bizonyos értelemben időutazásra is kiváló helyszín: az 1970-es, 80-as évektől napjainkig láthatunk arcokat, hétköznapi jelenetek, utcaképeket számos európai városból.

Mit nézzünk júniusban? – A Punkt fotókiállítás ajánlója

Júniusban sem maradunk izgalmas fotókiállítások nélkül, hiszen ismét számos múzeum és galéria várja új tárlatokkal a látogatóit. Fiatal magyar fotográfusok, mindennapi kudarcok, összegzések, boszorkányok és egy magyar szemorvos élete Kongóban. Ezekre a kiállításokra mindenképp érdemes ellátogatni.

Az érzékeny önpusztító – Válogatás Berekméri Zoltán kiállításának képeiből

A magyar fotográfia történetének egyik legjelentősebb alakja Berekméri Zoltán, aki az 1940-es évektől a ’80-as évek végéig alkotott. Tragikus életének számos pontja ismert és feltárt, azonban sorsának művészetéhez alig van köze: képein egy sajátságos világ bontakozik ki, amelyben a tiszta kompozíció, a fotográfiai hagyományok iránti tisztelet és egy különös „belső monológ” játssza a főszerepet.

Az első magyar fotóalbum készítője – Rosti Pál (1830–1874 ) élete és képei

Rosti Pál a távoli, egzotikus vidékeket sokoldalúan, tudományos igénnyel megismertető, gazdagon illusztrált 19. századi útikönyv-készítés egyedülálló hazai úttörője volt. Egyben a korabeli táj-és városfényképezésnek – a nemzetközi fotótörténet-írás által is – magasra értékelt korai művelője, aki a fotográfia feltalálásának nyilvánosságra hozatala után 18 évvel már igen magas színvonalon művelte e műfajt.