Decemberben sem maradunk izgalmas fotókiállítások nélkül, hiszen ismét számos múzeum és galéria várja remek tárlatokkal a látogatóit. Mesterséges intelligencia egy izgalmas fotóprojektben, fiatal fotóművészek összjátéka, Budapest aranykora és a képek politikája. Ezekre a tárlatokra mindenképp érdemes ellátogatni.
Október 30-án jelent meg a hír, hogy a Fehér Ház rendeletben fogja szabályozni a mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségeit. A rendelet tíz fontos témát jár körbe, melyek közül az egyik a képalkotás területén érezteti majd hatását. A tervezet szerint elsőként a világon az USÁ-ban kötelezővé teszik, hogy az MI által generált tartalmakat a promptográfusok vízjellel lássák el.
Nem Sherman az első művész, aki ennyire felfokozott érzelmekkel találkozik az emberi és a mesterséges intelligencia által támogatott művészet közötti különbségtétel kapcsán, azonban rajongói mégis felháborodtak, és úgy tűnt, hogy Sherman ezzel egy határvonalat lépett át.
A Ballarat International Foto Biennale újabb követ dobott a tavasz óta amúgy is hullámzó állóvízbe. A közel két évtizede működő neves ausztrál fotófesztivál kiírta az általuk a világ első AI díjaként aposztrofált fotográfiai megmérettetését. A Prompted Peculiar nevű verseny azóta lezajlott, a kétezer ausztrál dollárt érő fődíjat egy polipot ölelgető testvérpár ábrázolásáért kapta készítője, a svéd Annika Nordenskiöld.
Az AI fényképezés területén elért fejlődése további érdekes kérdéseket vethet fel e művészeti forma lényegével és jövőjével kapcsolatban. A Feature Shoot oldalán egy újabb – akár vitákat is kiváltó – szeletét mutatták meg az AI sokszínű felhasználási módjának: interjút készítettek a 2004-ben elhunyt Henri Cartier-Bressonnal.
A fényképezést ma már szinte bárki gyakorolhatja, aki kedvet érez hozzá. Emlékeket gyártunk minden nap és ezzel mindannyian aktívan formáljuk a fényképezés jelenét és jövőjét. Az Everypixel Journal által készített tanulmány szerint másfél év alatt 15 milliárd mesterséges intelligenciával készült kép született, miközben a fotográfusoknak 150 év kellett ahhoz, hogy ugyanennyi fényképet alkossanak.
Munkám során egy bolhapiacon talált, eleinte ismeretlen fényképalbumot dolgoztam fel. Mint kiderült, a képanyag nem egy egyszerű családi fotóalbum, mindinkább egy fiatalon, a II. világháborúban elhunyt férj számára összeállított emlékkönyv. Az album főszereplője és családi háttere hosszas, a bolhapiacos árusnál kezdődő kutatómunkát megelőzően bukkant a felszínre. Az emlékalbum egy D Uedd Udd nevű férfi számára készült, az összeállítója pedig a 2006-ban elhunyt későbbi özvegye, illetve a vásári árus egy távoli rokona, Dorirs Aiusy volt.
A program tudása a 2021 előtt tanult dolgokra korlátozódik, és egyes válaszai elavultak lehetnek. Nehéz belőle konkrét véleményt kicsikarni, így a „Ki a legjobb…” típusú kérdésekre is sokszor egymásnak ellentmondó válaszok érkezhetnek. Ennek ellenére nemrég a Reddit Leica subjában megjelent egy hír, hogy a ChatGPT összeállította minden idők 20 legjobb fotográfusának, a 20 legjobb street fotográfusnak, valamint a 20 legjobb, Leicával dolgozó alkotóinak listáját.
Egy mesterséges intelligencia program segítségével, az interneten fellelhető fényképekből generált az alkotó tájképeket, amelyek különböző természeti elemek szintézisei. Ezek a tájak az interneten fellelhető tengerek, hegyek és sivatagok képeire építenek vizuálisan, és azok uniformizált látványából állnak össze.
Bjørn Karmann dán dizájner nemrég bemutatott egy különleges fényképezőgépet, amely objektív vagy fényérzékeny felület nélkül is képes állóképeket rögzíteni. A szerkezet titka, hogy helymeghatározási adatok és egy mesterséges intelligencia segítségével készít felvételeket.
A mesterséges intelligencia a fotográfia terében már egy ideje jelen van, még év elején egy ilyen kép nyert egy kisebb ausztráliai pályázaton, ám a szélesebb közönség csak akkor figyelt fel a jelenségre, amikor a Sony World Photography Awards egyik kiemelt díját egy mesterséges intelligenciával létrehozott képért ítélték oda. Ez kellett ahhoz, hogy a téma előtérbe kerülhessen.