A világhírű Magnum-fotográfus, Steve McCurry – az ikonikus Afgán lány-portré készítője – dühösen zárta rövidre egy interjúját az El País újságírójával, miután szóba került a 2016-os Photoshop-botránya. A spanyol lap munkatársa szerint McCurry már a beszélgetés elején ingerülten reagált bizonyos kérdésekre, de a botrány említése után azonnal felállt és távozott.
A 20. századi brit fotóművészet egyik legjelentősebb alakja, Bill Brandt több évtizedes pályafutása során fotóriporteri indíttatásból indulva jutott el a modernista aktfotózás szürreális világáig. Az 1961-ben megjelent Perspective of Nudes című albuma életművének kiemelkedő pontja. Az Atlas Gallery 2025. szeptember 13-ig látogatható – és online is látható – kiállítása ennek az ikonikus sorozatnak állított emléket.
A balatonfüredi Modern Műtárban 2025. október 31-ig látható Az építészet nyelve című kiállítás, amely az ember és az épített környezet kapcsolatát vizsgálja a fotográfia médiumán keresztül. A Szöllősi-Nagy – Nemes-gyűjtemény válogatására épülő tárlat középpontjában Lucien Hervé életműve áll, munkáit pedig kortárs és klasszikus alkotók – többek között Lugosi Lugo László, Maurer Dóra és Hupján Attila – képei egészítik ki vizuális párbeszédben.
2025. augusztus 6-án, Genovában 94 éves korában elhunyt Gianni Berengo Gardin a 20. századi és kortárs olasz fotográfia egyik legnagyobb alakja volt, akit gyakran hasonlítottak Henri Cartier-Bressonhoz. Munkássága hét évtizeden átívelve mutatta be Olaszország társadalmi, kulturális és épített környezetének változásait.
Jeff Wall konceptuális fotográfiái, mint filmből kiragadott jelenetek, mágikus realizmusuknál fogva kerítenek hatalmukba. A kanadai művész munkássága nagyban hozzájárult, hogy a fénykép kortárs képzőművészeti, valamint a fine art magaslataiba emelkedhessen. Time Stands Still című, áprilisban nyílt kiállítása a portugál MAAT-ben a múló jelen és az örök nosztalgia érzésein keresztül vezet be munkásságának esszenciájába.
A Google egyik legújabb AI projektje fajsúlyos kérdéseket vet fel a digitális emlékezet, a fikció és a valóság viszonyáról. A The Great Voyage (A nagy utazás) című film talált 19. századi fotográfiák, köztük jellegzetes kabinetképek felhasználásával, a forgatókönyv megírásától a főcím és az aláfestő zene komponálásáig szinte teljes egészében mesterséges intelligencia segítségével készült. A három és fél perces alkotás egy fiktív múltba – hovatovább egy lehetséges jövőbe – vezet bennünket.
Szipál Márton – MARTIN címmel nyílt kiállítás a debreceni MODEM 3. emeleti kiállítóterében, amely 2025. október 5-ig látogatható. A tárlat a 101 éve született világhírű fotográfus életművét és személyiségének lenyomatát állítja fókuszba: különleges tárgyai, ikonikus portréi és újraépített műterme révén a látogatók egy letűnt, mégis élő világba léphetnek be, abba a térbe, ahol „a jó portré 30 százalékban technika, 70 százalékban kommunikáció”.
Több mint száz év filmcsillagainak aláírt portréit árverezték el egy különleges gyűjteményből, amely nemcsak a sztárkultusz történetét meséli el, de a portréfotózás evolúcióját is dokumentálja. Greta Garbótól Brad Pittig, Chaplintől Audrey Hepburnig: ritkán látott képek és személyes üzenetek idézik meg a mozi aranykorait.
A LensCulture idén tizenkettedik alkalommal rendezte meg nemzetközi portréfotó-pályázatát, amely a műfaj személyes, társadalmi és politikai dimenzióit egyaránt ünnepli. A nemzetközi zsűri tagjai Francesca Marani (Vogue Italia), Clare Freestone (National Portrait Gallery) és Noelle Théard (The New York Times Style Magazine) voltak. A nyertes művek több nemzetközi kiállításokon is láthatók lesznek, köztük New Yorkban, a LensCulture tárlatán. A pályázat összdíjazása 10 000 dollár volt.
A fotótörténet legismertebb nevei között egy magyar fotográfus különös, enigmatikus képe is helyet kapott a világ egyik legrangosabb galériájában. A Howard Greenberg Gallery Sign of the Times (A kor jele) című tárlata azt vizsgálja, hogyan válnak a fényképek egy korszak lenyomatává – és hogyan nyer új értelmet egy évtizedekkel ezelőtt készült magyar trükkfotó a mai vizuális kultúrában.
Az internetet elárasztó mesterséges intelligencia által generált képek és videók olyan hitelesnek tűnnek, hogy gyakran a szakértők is alig tudják megkülönböztetni őket a valós alkotásoktól. Hany Farid, a Berkeley Egyetem kutatója és professzora több évtizede dolgozik azon, hogy visszaállítsa az emberek bizalmát a digitális médiában. TED-előadásában bemutatja, hogyan lehet – és miért kell – felismerni a mesterséges intelligencia által generált hamis képeket és mit tehetünk az online tér megtisztításáért.
Egy majdnem elfelejtett viktoriánus művészeti album, amelyet évtizedeken át egy marylandi szekrény rejtett, most újra a figyelem középpontjába került. Peter Henry Emerson 1886-ban megjelent, forradalmi jelentőségű albuma, a Life and Landscape on the Norfolk Broads 52 240 fontért (24,2 millió forintért) kelt el a Rosebery’s Fine & Decorative Art július 10-i londoni aukcióján. Az album nemcsak ritkaságával, hanem művészettörténeti jelentőségével is kiemelkedik a fotográfia történetében.
Történelmi jelentőségű fordulópontot ünnepelt idén a német PRC cég, amely tizedik évfordulója alkalmából meghirdette a világ első olyan fotópályázatát, amelynek zsűrijét kizárólag mesterséges intelligencia alkotta. A People in Focus névre keresztelt verseny különlegessége nemcsak az automatikus elbírálás volt, hanem az is, hogy a képek értékelése valós időben zajlott, a pontszámokat pedig azonnal nyilvánosságra hozták egy nyilvános ranglistán.
96 éves korában elhunyt Tadeusz Rolke (1929–2025), a lengyel dokumentarista fényképészet kiemelkedő alakja. Több mint hat évtizedes pályafutása során nemcsak a világtörténelem fontos pillanatait örökítette meg, hanem a varsói művészeti életet, valamint a főváros közelében élő roma közösségek mindennapjait is.
A világ első fennmaradt fényképét próbálta digitálisan restaurálni a ChatGPT, pontosabban a DALL·E képgenerálója. A Redditen nyilvánosságra hozott kísérletből nem technikatörténeti áttörés, inkább látványos kudarc lett. De vajon valóban kudarcról beszélhetünk? Vagy az eredmény inkább látlelet arról, hogyan képzeljük el a múltat 2025-ben?