Menü

Holdra szállás 50

20 • 07 • 19Baki Péter

Az USA űrprogramjának csúcsát jelentette az 1969. július 20-án végbement Holdra szállás, melynek alkalmával Neil Armstrong és Edwin Aldrin elsőként landoltak a Föld holdján.

Ennek az eseménynek több képzőművészeti és fotótörténeti tárlat állít emléket, többek között a Vasarely Múzeum (Holdmúzeum 1969 - Művészet és világűr) és Torontó legfontosabb fotógalériája, a Stephen Bulger Gallery (The Final Frontier. Celebrating the 50th Anniversary of the Moon Landing). Ugyanakkor míg Orosz Márton kurátor a budapesti intézményben az esemény tágabb horizontjának képzőművészeti, fotótörténeti, valamint még a tárgyak szintjén is bemutatásra kerülő tárlatot valósított meg, a torontói galéria a kézenfekvőbb, de profiljához jobban igazodó fotókiállítást szervezett történeti és kortárs munkákból egyaránt.

A műtárgypiacon már több éve jelen vannak azok a felvételek, melyek 1969-ben, vagy leginkább az 1970-es években kerültek közlésre a NASA által, s ma már ezek a nagyítások a galériák kínálatában szerepelnek sikerrel, bár példányszámukat tekintve ellenőrizhetetlen módon kerültek a piacra. Mindkét fent említett kiállítás szerepelteti ezeket a képeket, hiszen hitelességük megkérdőjelezhetetlen, s dokumentumértékük felbecsülhetetlen.

0103

Neil Armstrong: Astronaut Edwin E. Aldrin Jr. Walks on the Surface of the Moon, Apollo 11, July 16-24 1969. Kép: The Metropolitan Museum of Art.

Az évfordulóval foglalkozó kiállítások közül azonban kiemelkedő szerepet tölt be, már csak látogatottsága okán is, a New York-i Metropolitan Museum of Art Apollo’s Muse, The Moon in the Age of Photography című kiállítása, mely elsősorban kultúrtörténeti és fotótörténeti szempontból mutatja be a Holdról készült ábrázolásokat.

 

0103

Apollo’s Muse, The Moon in the Age of Photography, enteriőr. Fotó: Punkt.

A több mint kétszázötven művet, illetve tárgyat felsorakoztató tárlat legrégibb alkotása egy 1610-ből származó rajz, ugyanakkor a legrégibb fotográfiai alkotása pedig közvetlenül a fotó feltalálása utáni évekből származik, John William Draper Hold című dagerrotípiája. Meglepő módon a fotótörténettel foglalkozó kiadványokban a Holdról készült dagerrotípiák közül csak keveset láthatunk, pedig a kiállítás során több olyan felvétel is bemutatásra került, melyek elképesztő technikai tudásról tesznek tanúságot az 1840-es évekből: Samuel Dwight Humprey és Antoine-Francois-Jean Claudet egymástól függetlenül olyan felvételeket készítettek az ezüstlemezre, melyek a Holdat többszörös expozícióban mutatják.

0103

J. A. Whipple, J. W. Black: The Moon, 1857–60. Salted paper print from glass negative, 21.4 x 16 cm. Kép: The Metropolitan Museum of Art.

A múzeum honlapján is megtekinthető képanyag legnagyobb műtárgyszámát a Photographic Atlas of the Moon című sorozat teszi ki, amely  1896 és 1910 között készült, de mindezek mellett nagyszámban szerepelnek azok a képeslapok, melyek az 1900-as évektől a második világháború előtti korszakban készültek különböző műtermekben.

0103

Garry Winogrand: Apollo 11 Moon Shot, Cape Kennedy, Florida, 1969. Kép: The Metropolitan Museum of Art.

A tárlat művészeti vonatkozása a Vasarely Múzeumban látható kiváló válogatáshoz képest csekélyebb, de mindenképpen figyelemre méltó, hiszen bemutatásra került Man Ray egyik fotogramja, mely ugyan az Electricité sorozat része 1931-ből, de még a sorozaton belül is ritkán publikált alkotás, valamint látható Edward J. Steichen The Pond – Moonrise című felvétele, amely 1904-ben készült és 2006 februárjában megtartott New York-i Sotheby’s árverésen elérte a 2,928,000 dollár leütési árat.

A nagyszabású kiállítás mindezeken túl a tárgyak szintjén is kapcsolódást nyújt a Holdutazáshoz, hiszen többek között a látogatók átélhetik azt a vizuális élményt, amit az amerikai háztartásokban élők tekinthettek meg: korabeli tévén izgulhatják végig Armstrong Holdat érését.

0103

Apollo’s Muse, The Moon in the Age of Photography, enteriőr. Fotó: Punkt.

Fototechnika-történeti szempontból pedig szintén különleges tárgy került kiállításra, egy olyan svéd Hasselblad roll-filmes fényképezőgép, melyet az Apollo 11 során használtak az űrutazók. És ha már a tárgyakat említjük, nem véletlenül a kiállítás fő támogatója az Omega óramárka, mert azon túl, hogy mindegyik akkori asztronautának a kezén az általuk gyártott időmérő volt, nem csak a Holdra szállás 50. évfordulójára adtak ki limitált modellt, hanem külön ennek a kiállításnak a tiszteletére is elkészítettek egy kis szériás modellt, melynek hátlapjába be is vésték a New York-i múzeum nevét. Kevés kiállítás mondhatja el magáról, hogy ilyen kapcsolatot tud létrehozni a hajdani eszköz beszállítók és a történeti/művészeti alkotások között.

0103

Apollo’s Muse, The Moon in the Age of Photography, enteriőr. Fotó: Punkt.