Menü

Felfedezték Kati Horna magyar származású fotós elveszettnek hitt negatívjait

24 • 08 • 19

Kati Horna magyar származású mexikói fotográfus sokáig elveszettnek hitt spanyol polgárháborús negatívjait fedezték fel az amszterdami Társadalomtörténeti Nemzetközi Intézetben (International Institute of Social History (IIHS)).  A 48 dobozban 522 negatívot tartalmazó lelet fontos adaléka és kiegészítője lehet Robert Capa, Gerda Taro és David Chim Seymour ugyancsak a polgárháború alatt készített felvételeinek, és mindenképpen jelentős forrása a történelmi kutatásoknak.

0103

Kati Horna: Cím nélkül, 1939, Dolls of Fear sorozat. © Etherton Gallery

Almudena Rubio művészettörténész és az intézet digitalizálási projektjének munkatársa szerint, aki az anyagot megtalálta, a fotók, ellentétben az Capa, Taro, Seymour képeivel, nem a harctéren vagy csata közben készültek, hanem inkább a hátország, vagy éppen a harcok szüneteinek mindennapi életét örökítik meg, emellett figyelmet fordítanak a női sorsokra, bár kisebb hangsúllyal, mint a fotós Spanyolországban maradt hagyatéka. A képekből az EL País közölt párat.

0103

Kati Horna: Óda a nekrofíliához, 1962. @ Museo Nacional Centro de Arte.

Az anyag igen kalandos úton került az IIHS-ba. Horna az 1936-37-es években, még lánykori nevén, Deutsch Katiként két anarchista szervezet, a Nemzeti Munkásszövetség (National Confederation of Labor (CNT)) és az Ibériai Anarchista Föderáció (Iberian Anarchist Federation (FAI)) propagandaszolgálatának dolgozott. Munkáját elvei vezérelték, és dokumentálási, nem kifejezetten művészi szándék. A polgárháború bukása után Kati Horna férjével együtt menekülni kényszerült, archívumának egy részét, 250 negatívot magával vitte, amit később, 1983-ban eladott a spanyol államnak, és ami jelenleg Salamancában, az Emlékezettörténeti Dokumentációs Központban (Documentation Center of Historical Memory (DCHM)) van. A negatívok nagyobbik hányadát a CNT menekítette ki Barcelonából 1939 áprilisában, egy nagyobb archívum részeként, amely anyag Párizson, Harrogate-en, Oxfordon át csak 1947-ben került Amszterdamba, az IIHS-be. Az IIHS vezetője, Henk Wals szerint azért, hogy az akkoriban semleges, ám kisvártatva a nácik által megszállt Hollandiában nehogy rossz kezekbe kerüljön és megsemmisítsék. Az archívum a CNT letétjeként évtizedekig nem volt nyilvános, nem volt kutatható, csak Franco 1975-ös halála, és a CNT legalizálása nyitotta meg az intézetben a fadobozokat. Ekkor kezdték feldolgozni, leírni azok tartalmát. Valószínűleg kevéssé voltak felkészülve a fotóanyagok, negatívok rendszerezésére, így ezek tartalma csak most kerülhetett napvilágra.

 

0103

CNT propaganda plakát. © libcom.org

Almudena Rubio szerint a közeljövőben kiállítást, majd publikációt szeretnének a megtalált anyagnak. A negatívok tulajdonjoga azonban jó pár kérdést felvet. Kati Horna 1983-ban, amikor eladta a nála lévő negatívokat, azt feltételezte, hogy a Spanyolországban maradt rész megsemmisült, elveszett, de kifejezte, hogy munkáját a spanyol embereknek kell használniuk, és az a spanyol kulturális örökség része. Jelenleg elkezdődtek a tárgyalások a spanyol kulturális minisztérium és az IIHS között, milyen formában is egyesíthetnék a hagyaték két részét, azaz, hogyan kerülhetnének vissza Spanyolországba az amszterdami negatívok. Felmerült a digitális fájlcsere is, az, hogy az amszterdami IIHS átadja a nála lévő 522 negatív digitális másolatát a salamancai DCHM-nak, és viszont, a salamancaiak a náluk lévő 250 negatív másolatát az amszterdamiaknak. Nem mellesleg, a CNT-FAI archívumban egy újabb anyagot, egy lengyel, az anarchoszindikalistákhoz tartozó fotográfusnő, Margaret Michaelis munkáit is sikerült azonosítani.

0103

FAI propaganda plakát. © libcom.org

Kati Horna (1912 2000) kevésbé ismert név a magyar fotótörténetben, holott Pécsi József műtermében tanult fotózni. De relatíve korán, 1932-ben elköltözött Magyarországról Párizsba, majd a későbbiekben, hosszú pályája során Spanyolországban, majd ismét Franciaországban, utána az Amerikai Egyesült Államokban élt, míg végül Mexikóban telepedett le férjével, ahol is a szürrealista fotográfia jeles képviselője lett. Remélhetően a mostani lelet fellendíti a Kati Horna-kutatást, és egy teljesebb képet rajzol erről az igen érdekes fotográfiai életműről.