Megvannak a 2019-es Esterházy Art Award díjazottai

Ma este a Ludwig Múzeumban átadták a 2019-es Esterházy Művészeti díjakat.

A 2009-ben alapított Esterházy Art Award-ot azzal a szándékkal hozta létre Ottrubay István, az Esterházy Privatstiftung vezérigazgatója, hogy a fiatal, tehetséges magyar művészeket felkarolja, pályafutásuk nemzetközi elindításában támogassa őket. Az egyenként 5000 euróval járó díjat kétévente, minimum kettő és maximum három 45 év alatti magyar képzőművésznek ítéli oda egy független szakmai zsűri, melynek tagjai idén Sandro Droschl, Fabényi Julia, Ottrubay István, Rieder Gábor, Szegedy-Maszák Zsuzsa, Vitus Weh és Luisa Ziaja voltak.

A díj indulásakor az európai diskurzusban elfogadott képzőművészeti területek közül a szigorú értelemben vett festészettel lehetett indulni. Időközben az eredeti médium mellett a tágabb értelemben vett festészet és a vele határos technikák is megjelenhetnek a pályaművek között, idén pedig először lehetett kimondottan helyspecifikus installációs tervekkel is pályázni.

2019-ben 260 pályázóból választotta ki a zsűri a győzteseket, valamint a díjra jelölt 25 művészt, akiknek a munkáit 2020. január 26-ig lehet megtekinteni a Short List 2019 – Esterházy Art Award Magyarország című kiállításon a Ludwig Múzeumban. A 2019-es díjra jelölt művészek:

Albert Ádám, Batykó Róbert, Ember Sári, Felsmann István, Fridvalszki Márk, Gosztola Kitti, Győri Éva Andrea, Halász Dániel, Heyweseeaskshowanddie (Horváth Csaba Árpád– Sipos Eszter), Kalocsai Dorottya, Kiss Adrian, Kristóf Gábor, Kútvölgyi-Szabó Áron, Mátyási Péter, Molnár Judit Lilla, Molnár Zsolt, Nagy Barbara, Nemes Márton, Puklus Péter, Süttő Anikó, Szabó Ottó, Szalay Péter, Szinyova Gergő, Tranker Kata, Ulbert Ádám.

A ma esti díjátadón Rieder Gábor, az Artkartell főszerkesztője elmondta, hogy a shortlistre kiválasztott 25 művész munkái két nagyobb téma köré csoportosultak. Az első csoportba azon művek tartoznak, amelyek a kép kritikájával, a kép manipulálhatóságával, sztenderdizálásával, a kép megkérdőjelezhetőségével foglalkoznak, ide sorolta például Szinyova Gergő vagy Frivaldszki Márk munkáit. A másik nagyobb témakör a zöld gondolkodás, a globális felmelegedés, klímaválság, ezen problémakörök mentén szerveződnek Albert Ádám vagy Gosztola Kitti kiállítótérben látható munkái.

Mint a díjátadón kiderült, a héttagú zsűri végső döntése nem volt egyszerű, a nyolc fősre szűkített „favoritlistát” többkörös, szakmai vitákkal tűzdelt szavazások követték. Végül, 2019-ben a következő művészeknek ítélték az egyenként 5000 euróval járó díjat: Győri Éva Andrea, Nemes Márton, Puklus Péter.

Győri Éva Andrea (1985) műveiben kíméletlenül, ugyanakkor humorral és politikai, valamint poétikus színezettel átitatva foglalkozik a női testtel, annak prezentálásával. Rajzai, szobrai és videomunkái a szexualitás gyakorlata és az ezzel kapcsolatos fantáziálás körül forognak. Egyben tematizálják a betegségekkel járó egyéb, a betegeket érintő mentális, fizikai és szociális aspektusokat is.

Nemes Márton (1986) műveiben egyrészt újraértelmezi a tradicionális négyszög fogalmát, a festészetben szokatlan anyagok – hegesztett acélkeretek, tükörlemezek, plexi, fényvisszaverő fóliák – használatával teremt egyensúlyt a feldarabolt és újra összeillesztett geometriai formákból. Másrészt a közösségi média jelenségeivel foglalkozik, a technopartik vizuális világa jellemzi munkáit.

Puklus Péter (1980) térinstallációja egyrészt koncentrált fotográfiákat mutat, melyek a modern formavilág hagyományait követve az emberi test lehetőségeit mutatják be, másrészt nagyméretű vászonképeket és skicceket prezentál, gesztusokkal teli, vad festészet formájában. Tematikailag mindkettő ugyanazon gondolat körül forog: a túlterhelt én, aki a munka, a család és a testi vágyak igényei között őrlődik.