5kérdés – Féner Tamás

Új rovatot indítunk a Punkton, ahol ugyanazt az öt kérdést tesszük fel a hazai fotográfiai élet meghatározó szereplőinek. Elsőként Féner Tamás Kossuth-díjas fotóművészt kérdeztük.

1.     Mely fotográfusok inspirálták, és hogyan befolyásolták az alkotói folyamatokat?

Mindenekelőtt Lóránt István, (Stefan Lorant), azután Jacob Riis, W. Eugene Smith, Albert Renger-Patzsch, Moholy-Nagy László, Alekszandr Mihajlovics Rodcsenko, August Sander, Yousuf Karsh, Escher Károly, Balogh Rudolf, Pécsi József, mások mellett, akiktől a lényegi kérdés felvetését, az adekvát válasz keresését lehetett tanulni.

2.     Melyik fotóalbum vagy kiállítás volt a legmeghatározóbb az életében?

Inkább folyóiratokat említenék meg: Camera, Life, Vanity Fair, Stern stb. évfolyamainak lapozgatása.

3.     Mikor és hol volt az első egyéni kiállítása?

1967-ben, a Fészek Művészklub Székely Mihály-termében. Molnár Éva, az ottani könyvtár vezetője hívott meg, azt nem tudom, ki említett meg neki.

4.     Analóg vagy digitális fényképezőgépet használ?

Csak analógot. Szeretném megjegyezni, ennek kizárólag praktikus okai vannak.

5.     Milyen fényképet készített legutóbb?

Régebbi portréimat vettem elő, és megengedem magamnak, hogy úgy fogalmazzam át azokat, hogy a rajta szereplőről alakított véleményemet is jelezzem. Talán harminc darabbal vagyok meg.
Kézdy György a barátom volt. Harminc év színházi riporterkedés után a kassza: három barát; Kézdy György, Karikás Péter, Pécsi Ildikó. Az első kettő felettem járt a Madách Imre Gimnáziumba, az ember tiszteli a felsőbb osztályba járókat, a Pécsi meg egyszerűen nagyon jó ember volt.
Kézdy halála megrendített. Amikor megtudta, hogy gyógyíthatatlan rákos, kivetette magát a kórház ablakán. Azóta is a fülemben cseng Gyuri felháborodott hangja:

„Na neeeeem! Ezt velem nem lehet megtenni!”