Ez lehet a történelem legdrágábban eladott fotója
22 • 02 • 23Baki László
Man Ray 1924-ben készült Le Violon d’Ingres (Ingres hegedűje) című fotóját a Christie's idén májusban 5 millió dolláros kikiáltási áron bocsátja aukcióra, ami a fotóárverések történetében rekordösszegnek számít. Amint arról a Wall Street Journal elsőként beszámolt, a szervezők arra számítanak, hogy az ikonikus kép 5 és 7 millió amerikai dollár közötti értékben, körülbelül 1,5 milliárd és 2,2 milliárd forint között kelhet el, mely eredménnyel a „világ legdrágább fotója” címet kaphatja meg.
A jelenlegi fotóárverési rekordot a 4 338 500 amerikai dollárért 2011-ben elkelt Andreas Gursky-kép, a Rhine II című fotó tartja. (Peter Lik amerikai fotográfus 2014-ben 6,5 millió dollárért adta el a Phantom című alkotását, de az eladást soha nem sikerült bizonyítania, és a vevő sem jelentkezett, így a Rhein II továbbra is a világ legdrágább fotója.)
Man Ray két másik alkotása már évek óta a valaha eladott legdrágább fényképek között szerepel: a Noire et Blanche (1926) 3,13 millió dollárért kelt el a Christie's párizsi aukcióján 2017-ben, a Tears című fotója (1936) pedig 2,17 millió dollárért kelt el 2017 májusában szintén a Christie's által New Yorkban.
Man Ray – aki a szürrealizmus egyik meghatározó alakja volt – 1890-ben született Philadelphiában Emmanuel Radnitzky néven. Huszonegy évesen költözött New Yorkba, ahol megsimerkedett Edward Sreichennel és Duchamp–mal is. 1921-ben költözött Párizsba, és egy évvel később már saját műtermet nyitott a Montparnasse-on.
1922-ben jelentette meg (rayogramnak nevezett) fotogramokat tartalmazó albumát, a Les Champs délcieux (Bűvös mezők) címmel. Man Ray absztrakt képeit szubjektív belső világának álomszerű, szürrealisztikus kivetülése jellemzi. Szerteágazó képzőművészeti tevékenysége mellett a fototechnikában – kiváltképp a különleges laboratóriumi eljárásokban – a brómezüst fényérzékeny réteg manipulálásában rejlő kifejezési lehetőségek legaktívabb kikísérletezője volt. Újfajta vizuális hatásokat ért el a kép negatívba való átfordításával, a szolarizációval, a relief-technikával, a tónusok redukálásával, a fotografikával, a többszörös expozícióval, a részletekre való erőteljes ráközelítéssel, különleges fényvetítésekkel, s más számos, a naturalisztikus ábrázolástól meghökkentően eltérő bemutatásmóddal. – írta munkásságáról Tőry Klára az A fényképezés nagy alkotói című könyvében.
0103
Fotó: Man Ray: Le Violon d'Ingres (Ingres's Violin), 1924 © Christie's
A Le Violon d’Ingres Rosalinda Gersten Jacobs és Melvin Jacobs gyűjteményének legjelentősebb tétele; a kép hatvan évvel ezelőtt, 1962-ben került a tulajdonukba. A Christie's szerint Jacobék közvetlenül Man Raytől vásárolták meg a nagyítást 1962-ben.
A fotó Párizsban készült 1924-ben, amikor Man Ray szeretőjét és társát, Alice Print fényképezte, aki Kiki de Montparnasse néven a 20. század egyik leghíresebb modelljévé vált. A fekete-fehér képen Man Ray a nő meztelen testét alakítja hegedűvé úgy, hogy a hátát ún. f-lyukak borítják.
Man Ray nagy tisztelője volt Jean-Auguste-Dominique Ingres festményeinek, ezért Ingres aktjaiból ihletett fotósorozatot készített a modelljéről. Man Ray a vonós hangszer f-lyukait festette a fotónagyításra, majd újrafényképezte a nagyítást, és így megváltoztatta az eredetileg klasszikus aktot.
Hozzátette a Le Violon d'Ingres címet is, ami egy francia idióma, ami „hobbit" is jelent. Kiki testének hangszerré alakítása – néhány ecsetvonás nyers hozzáadásával – humorossá teszi ezt a képet, de a kar nélküli formája is elgondolkodtató. Úgy tűnik, a cím azt sugallja, hogy míg a hegedülés Ingres hobbija, addig a Kikivel való játék Man Ray szórakozása volt. A kép feszültséget tart fenn a tárgyiasítás és a női forma megbecsülése között. – olvashatjuk a Getty Museum adatbázisában. A Le Violon d'Ingres először a Littérature 1924 júniusi különszámában jelent meg.
Az, hogy a Le Violon d'Ingres valóban új rekordot dönt-e, az attól függ, hogy lesz-e valaki, aki hajlandó rekordösszeget fizetni ezért képért, amit Darius Himes, a Christie's nemzetközi fotográfiai vezetője „a 20. század egyik legikonikusabb alkotásának” nevezett.
"Ez a lenyűgöző szürrealista kép egy egyedi és kézzel manipulált sötétkamra-folyamat eredménye. Az egyszerre romantikus, titokzatos és játékos kép hatása közel 100 éve mindenkit megragad. Fotóművészeti alkotásként példátlan a piacon. Büszkék vagyunk rá, hogy mi árverezhetjük el.”
– mondta Himes.
