Beállított képeken az ukrán vasutak különleges atmoszférája – Válogatás Julie Poly Ukrzaliznytsia című sorozatából

Julie Poly (eredeti nevén: Julija Poljascsenko) a luhanszki régióban fekvő, Kagyijevka (korábban: Sztahanov) városában született, és a harkovi Ukrán Állami Főiskolán végzett vasúti közlekedés szakon, ahol már az első évének befejeztével lehetőséget kapott, hogy kalauzként próbálja ki magát. Poly emellett fényképészetet is tanult Sztahanovban, Harkovban, Kijevben és Milánóban. Pályája kezdetén egy művészeti csoport tagja volt, így akkoriban leginkább csoportos kiállításokon vett részt. Az első önálló kiállítása 2013-ban volt Harkovban, melynek „№1” volt a címe.

Poly munkái megjelentek már olyan ukrán és nemzetközi magazinokban, mint a Vogue, Dazed & Confused, és az i-D. A Punkt megkereste a fotográfust, aki megírta nekünk, hogy nem merít ihletet más fotográfusok vagy művészek munkáiból.

„Az inspirációim fő forrásai az életesemények, a világban vagy a hazámban történt dolgok, és a barátaim élete. Vannak művészek, akiket kedvelek és csodálok, de nem a munkáikból merítek ihletet. Művészi életem és pályafutásom során minden új projekt döntő fontosságú volt számomra, és egy új szintre lépés határa, és egy új fontos téma felfedezése. De ha ki kell emelnem a legfontosabb anyagomat, akkor az UKRZALIZNYTSIA-t mondom, mert ez volt az első nagyobb kiállításom és projektem, 2 évig dolgoztam rajta.”

Julie Poly közel két évet töltött a Ukrzaliznytsia projektjének elkészítésével. A 2020-ban megjelent albumában együtt szerepelnek a vasúti környezet dokumentarista lenyomatai és az átlagos utasoknak beállított modellek stilizált képei. Julie Poly szimplán „pszeudo–dokumentaristának” hívja a hozzáállását, hiszen a beállított képek inspirációjának forrása mind valódi emberek és helyzetek voltak. Az utasok között találhatunk katonákat, üzletasszonyokat, dzsigolókat, atlétákat és sportversenyre igyekező lányokat is.

Az ukrán vasutak különleges atmoszférája és a művész egyedi látásmódjából fakadóan a sorozatban látható legtöbb kép akár erotikusnak is mondható.

„Úgy hiszem, hogy Ukrajnában vonattal közlekedni egy eléggé pikáns élmény. Nincs még egy hely ezen a világon, ahol ennyi félmeztelen ember zötyög egymás mellett a vonaton.”

– állítja az alkotó. Ukrajnában jellemző, hogy az utasok átöltöznek kényelmes ruhákba, cipőik helyett papucsokba bújnak, és közösen vacsoráznak és isznak – mindezt az apró, szűk fülkéikben. A személyes határok összemosódnak a vagonok homályos fényeiben, és pontosan ezt jeleníti meg a művész a projektjében.

„Kívülről a vagonok primitív fémdoboznak tűnnek, azonban az igazi élet belül zajlik. Az ukrán vasutakat összehasonlíthatatlan légkör lengi körül. Kívülről mintha csak közlekedési eszközök lennének, belülről teljesen más világ bontakozik ki, egy olyan hely, ahol mindenki tudja a kimondatlan szabályokat. A projekt bemutatja a saját élményeimet és a különböző archetipikus utasokat, akikkel találkozik az útja során az ember.

Az Ukrán Állami Vasúti Akadémián tanultam „folyamatvezérlést” és „vámfelügyeletet” Harkovban. Az elsőévesektől elvárt, hogy végig dolgozzanak a nyáron, általában akkor, amikor a kalauzok nyaralni mennek. Kíváncsi voltam, hogy milyen lehet, így elvégeztem a szükséges vizsgákat és megszereztem a munkát. Az első utam Harkovból Szimferopolba, majd a Krím–félszigetre vitt; a következő utam pedig „Harkov – Szentpétervár – Harkov – Ivano-Frankivszk – Harkov” volt. Élveztem, hogy minden nap új utasokat, új arcokat, kalandokat és tájakat ismerhetek meg.

A képeket kifejezetten az azonos című kiadványhoz készítettem. Miközben a kötetet forgatod, valósággal belecseppensz az ukrán vasutak belső világába. Először megpróbáltam feltérképezni, hogy milyen jeleneteket kívánok bemutatni. Bár a képek jó része előre beállított, minden képet menetrend szerinti út közben készítettük, így tökéletesen visszaadják a saját élményeinket a fedélzeten. Végeredményben nagyon érdekfeszítő volt a szintézis, miként a valódi utasok szembetalálkoztak a stilizált ábrázolásaikkal. A képek maradék része pedig színtisztán dokumentarista jellegűek.” – fejtette ki Julie Poly.

Julie Poly nemzetközi szakemberek segítségével állította össze Ukrzaliznytsia című albumát, mely a független művészeti kiadványok terjesztésével foglalkozó Antenne Books kiadásában jelent meg ezer példányban. A könyv 13 utazás egyéni történetéből fűződik össze. A történetekhez gyakran merően poétikus szövegek is tartoznak. Ezeket Lizaveta Gottfrich és Olga Balenciaga írta Julie Poly történeteiből merítve. Segítségükkel a könyvben bemutatott vizuális történetek megelevenednek olyanok számára is, akik sose jártak még Ukrajnában. Minden út során egy sajátos karakter különös kalandjaiba nyerhet betekintést az olvasó.