5kérdés – Haris László

5kérdés rovatunkban ugyanazt az öt kérdést tesszük fel a hazai fotográfiai élet meghatározó szereplőinek. Ezúttal Haris László Balogh Rudolf-díjas magyar fotóművészt, érdemes művészt kérdeztük.

1.     Mely fotográfusok inspirálták, és hogyan befolyásolták az alkotói folyamatokat?

Még az általános iskolába jártam, mikorra ronggyá olvastam Hevesy Iván 1943-ban megjelent kétkötetes könyvét. A fényképezés technikája (HAFA kiadás) nagyon élvezetes olvasmány volt számomra. Máig a kezdők számára írt szakkönyvek mintaképének tekintem. Valamikor 1954–55 táján egy antikváriumban megvettem – 24 forintért – A fényképezés nagy mestereit (szintén Hevesy, szintén HAFA). Ez már nyújtott némi ismeretet a művészetről, a fotóművészet és a képzőművészet kapcsolatáról. 

Igazi, élő fotóművésszel csak 1959-ben találkoztam, amikor felvettek a MADOME-ba. Ekkor viszont már nagyon unalmasnak találtam az ottani foglalkozásokat és inkább az Egyetemi Színpadra jártam, ahol Perneczky Géza tartott hihetetlenül izgalmas előadásokat a modern művészetről és fantasztikusan jó filmeket vetítettek; a francia, cseh, lengyel új hullám filmjeit, és Fellini, Antonioni, Kurosawa alkotásait. A MADOME-val kapcsolatos véleményemről ma már tudom, hogy szemtelenség volt és nem is egészen igaz, de hát mikor legyen szemtelen az ember, ha nem 16 éves korában? 

Igazi, számomra inspiráló élményt jelentett akkoriban Koncz Csaba kiállítása az Építész-kar kollégiumában és Lőrinczy György művei, a Ragacsok, majd később a New York, New York című könyve. 

A hatvanas évek közepén az igazán inspiráló, szellemileg rokon barátokat inkább a képzőművészek között találtam meg. Csáji Attila és baráti köre, a SZÜRENON művészei, Csutoros Sándor, Molnár V. József, Pauer Gyula, Hencze Tamás, Ilyés István, Berki Viola, Kondor Béla és a mesterem, Demeter István, sajószentpéteri esperes-plébános, költő, festőművész voltak a legfontosabbak számomra. 

2.     Melyik fotóalbum vagy kiállítás volt a legmeghatározóbb az életében?

A Balatonboglári Kápolna Tárlatok (1970-73). 

3.     Mikor és hol volt az első egyéni kiállítása?

4.     Analóg vagy digitális fényképezőgépet használ?

2008 óta szinte kizárólagosan digitális fényképezőgépet használok, a digitális fotográfia határterületeit, lehetőségeit kutatom. Mik azok a fotóművészeti területek, amiket a digitális technika tett lehetővé. A 2008 óta készített panorámaképeim a digitális fényképezés lényegi sajátosságait kutatják. Persze azért ünnepnap az, ha a filmes Leicát, vagy a 13x18-as Linhofot használom, miközben tanítványaimat oktatom a fotográfiára. 

5.     Milyen fényképet készített legutóbb?

A Covid bizony megtépázta idegeinket és lehetőségeinket. Két éven keresztül nem volt lehetséges, hogy a családom egyszerre egy helyen összejöjjön. A várva várt esemény végre 2021 karácsonyán megvalósult. Ekkor készült a 2021 Karácsony panoráma. 

Másfél hónapja dolgozok egy nagy munkán, körülbelül a felénél tartok. Az 1975. VI. 5. című 480 képből álló művem digitális újraértelmezését készítem. Manapság ezt riméknek hívják. 

Készülő művem tehát: Remake 1975. VI. 5. Őszre várható.