Elstartolt az idei Rencontres d’Arles fotófesztivál
22 • 07 • 13Gyöngyösi Eszter
A fesztivált 1970-ben Lucien Clergue fotográfus, Michel Tournier író és Jean-Maurice Rouquette történész alapították, mára pedig Európa egyik legrangosabb fotó-eseményévé nőtte ki magát. A rendezvény nagy mértékben hozzájárult a fotográfia egyenrangú művészeti ágként való elismertetéséhez.
Bár a fotográfia eredetileg a férfiak által dominált terület volt, a fesztivál az utóbbi években igyekezett a női és kisebbségből származó művészeket is reflektorfénybe állítani. Ez a törekvés idén is folytatódik, és számos női fotográfus, illetve feltörekvő tehetség munkája látható. Ehhez kapcsolódik A Feminist Avant-Garde. Photographs and Performances of the 1970s from the Verbund Collection, Vienna című kiállítás is, melyen 71 női alkotó több, mint 200 alkotását láthatja a közönség. A tárlat öt témakörre tagolódik: a nők feleséggé, anyává és háziasszonnyá való redukálása; az ebből fakadó bezártság érzése; a szépség diktátumainak és a női test ábrázolásának megkérdőjelezése; a női szexualitás feltárása; valamint a női szerepek és identitások körüli viták. A képek között megtaláljuk többek között Cindy Sherman, ORLAN, Helena Almeida és Martha Wilson munkáit is.
Szintén a fent említett törekvéshez kapcsolódik Frida Orupabo norvég-nigériai művész kiállítása, a How fast shall we sing, aki kollázsaiban fekete női testeket szed szét, majd rak újra össze. Ahogy a fesztivál honlapján is olvashatjuk: vizuális anyagát az internetről gyűjti, művészetében a gyarmati erőszakkal, a rasszizmussal, az identitással és a szexualitással foglalkozik.
A Lee Miller pályafutásával foglalkozó kiállítás, a Professional Photographer (1932–1945) új megközelítést kínál egy olyan fotográfusnő műveihez, akire gyakran csupán múzsaként tekintenek. A tárlat bemutatja Miller pályafutását, és kiteljesíti annak a nőnek a portréját, akiről gyakran csak Man Ray amerikai művésszel való együttműködése, illetve az 1920-as években a szürrealistákkal való szoros kapcsolata miatt emlékeznek meg. Miller életének egyik legintenzívebb és legtermékenyebb időszakából láthatóak a képek: 1932 és 1945 között portréfestőként, saját New York-i stúdiójának vezetőjeként (1932–1934), parfüm- és kozmetikai márkák divat- és reklámfotográfusaként (1932–1945), valamint háborús fotográfusként (1942–1945) is tevékenykedett.
A fesztiválon két magyar projekt is esélyes volt a díjazásra: A Fortepan Masters – Kollektív fotográfia a 20. századból című album a könyvszekció történeti kategóriájának 15 jelöltes szűkített listájába került be, de a díjat végül Robert Slifkin Quitting your day job: Chauncey Hare's photographic work című könyve nyerte el, míg Szalai Dániel Novogen sorozatát a szerzői kategória 43 jelöltes szűkített listájára válogatták be. Ebben a szekcióban Rafaƚ Milach & collectif: Strike, Strajk című albumát díjazta a zsűri.
Rencontres d’Arles
2022. július 4. – szeptember 25.