„A fotográfiáról mit sem sejtő lesz a jövő analfabétája”

Hogy a fotográfia az 1920-as évektől a modern művészet elválaszthatatlan része, az nagymértékben köszönhető Moholy-Nagy László fotóművészeti tevékenységének. Ugyan Moholy-Nagy fotói a művészeti ág ikonjaivá váltak, a fényképészeti életmű átfogó publikálása ez idáig váratott magára – azonban Moholy-Nagy László lánya, Hattula teljes hozzáférést adott a Steidl kiadónak édesapja fotográfus hagyatékához, lehetővé téve annak közzétételét a nagyközönség számára.

A 352 oldalas album azokat a kontaktképeket mutatja be, melyek a művész Amszterdam, London és Chicago közti utazásainak időszakában keletkeztek. A több mint 1000 fényképet és egyéb illusztrációt tartalmazó kötet teljes rálátást nyújt Moholy-Nagy termékeny fotográfiájára, annak húszas évek közepi-végi tetőpontjától az alkotó Egyesült Államokba való 1937-es kivándorlásáig. A 2019-ben publikált, újonnan elérhető anyagokon alapuló könyv az életmű szerteágazó elemeit fogja össze, és mélyreható újraértelmezését adja Moholy-Nagy fényképészetének.

Moholy az 1940-es években írta le e szavakat, mi pedig itt a jövőben ebben a szellemben élünk. Ahogy megjósolta, a kortárs élet képekkel kereskedik. 1946-ban bekövetkezett halála óta Moholy demokratikus, „a művészeti gyakorlat, mint életgyakorlat” ethosza jobbára a fotográfia területén végzett munkáján keresztül jutott el a közönséghez. Bár alkotókedve nem ismert határokat – festett, szobrokat és kollázsokat készített, reklámkampányokat tervezett és filmeket forgatott –, a fotográfia, és különösen annak a fényképezőgép nélküli formája iránti elkötelezettsége volt az, aminek az újítónak és oktatónak kijáró elismertséget köszönhette.