Avedontól Newtonig – válogatás a bécsi Albertina Modern The Face című kiállításának képeiből

A nagy nevek mellett (Helmuth Newton, Richard Avedon, Irving Penn) olyan, nemzetközileg talán kevésbé ismert alkotók is a kiállítók között szerepelnek, mint Nancy Lee Katz, aki többek közt Roy Lichtensteint örökítette meg munka közben. Katz pályafutása során művészeket fényképezett saját munkakörnyezetükben, majd a nagyításokból mindegyik portréalanyának ajándékozott egyet-egyet, viszont kiállítást sosem rendezett belőlük, illetve nem is publikálta őket. Képei a New York-i művészeti élet lenyomatai.

Franz Hubmannt Ausztria háború utáni egyik legfontosabb fotóriporterének tartják. Az 1950-es évektől kezdve készített művészportrékat, melyek munkásságában központi szerepet játszanak. Nancy Lee Katzzal ellentétben bejelentés nélkül látogatta meg a művészeket műtermeikben, így – bár Katzhoz hasonlóan mindennapi munkakörnyezetükben örökítette meg alanyait – képei spontánabbnak hatnak, inkább párbeszédet sugallnak.

A kiállítás duplán élvezetes lehet az érdeklődőknek, hiszen nem csak a fotográfusok (el)ismert személyek, hanem sok esetben alanyaik is: többek között Eisenhower, Giacometti, Elton John, Keith Haring, Andy Warhol, Lou Reed, Bogart, Sophia Loren vagy Marilyn Monroe arca – s ezáltal személyiségük egy része – kerül a nyilvánosság elé. Gottfried Helnwein olyan sztárokat fotózott, mint például Elton John, Michael Jackson vagy Mick Jagger. A szűken vágott közelképeken az arcra koncentrált, a drámai megvilágításban az egyéni vonások válnak hangsúlyossá.

Bár Chuck Close is fényképezte a baráti köréhez tartozó művészeket, ezen a tárlaton olyan projektje is látható, mely abból a feltételezésből indul ki, hogy egyetlen kép nem elég a modell személyiségének megragadásához. Self-Portrait/Five Part című munkájában öt, saját arcáról készült önarcképet sűrít egyetlen, panorámaszerű portrévá, melyben az alkotó feje szoborszerűen, szinte forgó nézetben jelenik meg.