Menü

5kérdés – Harnóczy Örs

22 • 09 • 24Punkt

5kérdés rovatunkban ugyanazt az öt kérdést tesszük fel a hazai fotográfiai élet meghatározó szereplőinek. Ezúttal Harnóczy Örs fotóművészt kérdeztük.

1.     Mely fotográfusok inspirálták, és hogyan befolyásolták az alkotói folyamatokat?

Az 1970-es évek elején kezdtem jobban odafigyelni a fotográfiára. Korábban a néhai bátyám, Csaba segítségével, már középiskolás időszakban sokat fényképeztem. A későbbiekben, talán ösztönösen, barátaimmal – Borbély Tamással és Kálmándy Pap Ferivel – sokat találkoztunk, ahol a fotóinkat megbeszéltük, kritizáltuk. Hamarosan a Mecseki Fotóklub (MF) tagjai lettünk. Itt olyan neves fotósok közé kerültünk, mint Tillai Ernő, Halász Rudolf, Lantos Miklós, dr. Szász János, Tám László. Ők akkor már nemzetközi hírű alkotók voltak. Rám a legnagyobb hatással dr. Lajos László volt, aki képeiben az új irányzatokat, egyszerűséget, a humort képviselte. Fontos volt közvetlensége, emberi nagysága. Észrevette, hogy mi másként látjuk a világot, mint a klubtársak. Hamarosan – 1977-ben – megszervezte a klubon belül a Focus csoportot. A MF klub korábbi tagjai, Cseri László és F.Kovács Attila mellé minket is beemelt. 

Így Attilával is közeli kapcsolatba kerültem, különös látásmódja, gondolkodása nagy hatással volt rám. Például egy közös fotózásnál „felforgatta” a lakást. Fent volt a lent és lent volt a fent. Sok térbeli csalafintaságot talál ki. Attila építészi munkája miatt hamarosan Budapestre távozott, de kapcsolatunk megmaradt. Ekkor lett a Focus tagja Marsalkó Péter.

 

2.     Melyik fotóalbum vagy kiállítás volt a legmeghatározóbb az életében?

Mint nyomdai ember, különös vonzalmat érzek a könyvek iránt. A fotóskönyvek még nagyobb figyelmet kapnak. Így aztán a kezdetekben „mindenevő” voltam.
Fotográfiailag és könyvészetileg a legnagyobb hatást egy amerikai fotogáfus, 

Jim Bengston Slow Motion című albuma váltotta ki: a 70-es 80-as években, Norvégiában készült fotói, amelyek a „semmit” újszerű minimálban rögzítették. A másik album Albert Watson Cyclops című munkája, ami hihetelen szakmai tudásról árulkodik, tipográfiában és nyomdailag is világcsúcs.

Kiállítások közül meghatározó volt a Dokumentum csoport pécsi kiállítása a Színház téri galériában, valamikor az 1980-as évek elején. Jokesz Antiék teljesen másként fotóztak mint a Focus tagjai, de nagyon fontos volt számomra is a másként látás.

 

3.     Mikor és hol volt az első egyéni kiállítása?

Nehéz visszaidézni a múltat – pedig azt mondják, hogy az első a legfontosabb – emlékeim szerint, mivel semmilyen dokumentum nem maradt, 1979-ben a Komlón, a Május 1. Művelődési Ház galériájában.

 

4.     Analóg vagy digitális fényképezőgépet használ?

Én is digitális kamarát használok, sajnos a hagyományos labortechnika már nem áll rendelkezésemre. Így gondolkodásban is át kellett állnom...

 

5.     Milyen fényképet készített legutóbb?

Az utóbbi időszakban egy témával foglalkoztam ill. folyamatosan dolgozom rajta. Városi bagatell a címe. A hétköznapi, utcai tárgyak esztétikumát keresem a vizualitás eszközeivel. Nagyon izgalmas egy hulló vakolat, egy csatornafedél... Alkotás közben jött a gondolat, hogy érdemes lenne valamiféle nyomtatásban is rögzíteni... Esetleg egy könyv? A Focus csoport új kiállítására – Negyvenöt év Focusban – is ebből az anyagból emeltem ki 23 művet. A kiállítás a Fotóhónap2022 rendezvénysorozat keretében a Pécsi Galériában látható.

0103

Fotó: © Harnóczy Örs