Dobokay Máté munkái Párizsban kerültek kiállításra

Dobokay Máté analitikus szemléletű munkáiban a fényérzékeny papír, a fotográfiai anyagok és a kémiai reakciók mind a művészi feltáró gondolkodás és vizsgálat eszközeiként szolgálnak. Dobokay Máté egyetemi tanulmányai óta megkérdőjelezi a fotográfia orthodox felfogásait, folyamatosan keresve a festészeti metszéspontokat, leginkább abból a gondolatból kiindulva, hogy nem indokolt a fotográfia elszigetelése a többi képzőművészeti műfajtól. Experimentális képei lehetővé teszik számára, hogy a fényt puszta eszközként használva hozzon létre alkotásokat. Hantaï Simonhoz hasonlóan, akinek egy teljes kemogram-sorozatot szentelt, megmutatja, hogy a művész a kifejezés érdekében sokkal szintetikusabb és közvetlenebb kapcsolatot tarthat fenn választott médiumával és annak anyagával.

2013 óta készülő Hommage à Simon Hantai című sorozatában a francia-magyar festőművész által kifejlesztett pliage technikát adaptálta a fotográfia alapanyagára: a gyűrött, mártott és préselt fotópapír gyűrődéseibe beszivárgó vegyszerek lenyomatai a hordozó újbóli kisimításakor tárulnak fel, a fekete felületek érintkeztek a folyadékkal, míg a fehér részek érintetlenül maradnak.

Dobokay Máté fotográfiai gyakorlatának festői jellegét tovább erősítve a különböző, oldott ezüstöt alkalmazó munkái is mélyebben foglalkoznak a fotográfia fizikai, kémiai, anyagi mibenlétével: az Ag című sorozatban a művész a vegyszer fényérzékeny tulajdonságait kutatja a tőle megszokott taktilis megközelítésben. Általában a fixáló oldatokból elektrolízissel nyert ezüsttel dolgozik, majd a kémiai elem anyagi, kézzelfogható lényegét különböző hordozófelületeken, például petricsészéken, marópapíron, üvegen, titáncink- vagy cinklemezeken, sőt vásznakon örökíti meg. A kísérletezés, kisajátítás, átalakítás és újrahasznosítás gesztusa feltárja az alkotói folyamatokat, és a fotográfiai képet elemi alkotóelemeire bontja, hogy új jelentésrétegeket és befogadói viszonyokat hozzon létre.