1913-ban Budapestről készült színes fényképeket is közkinccsé tett az Albert Kahn Museum

A gyűjtemény képei a Bolygó Archívuma névre keresztelt projekt keretében készültek, amelyet egy módos francia bankár, Albert Kahn indított 1909-ben. Kahn nagyszabású vállalkozása a globalizáció hatására átformálódó világ értékeit kívánta dokumentálni, mielőtt azok végleg eltűnnek. A fotók az organikus népi kultúrát, a népi foglalkozásokat, a hagyományos viseleteket, a falusi és városi látképeket, illetve a századelő épített környezetét egyaránt át tudta menteni a közvetlen jelenünkbe.

Jean Brunhes – aki a vállalkozás igazgatója volt – úgy foglalta össze a projektet, mint a bolygó haldokló jelenségeinek megőrzésére tett kísérlet. A vállalkozás úttörő jellegét jól mutatja, hogy bizonyos országokról több esetben a Kahn által felkért fényképészek készítették el az első színes fotókat. A gyarmati területek dokumentálását ugyanakkor nemcsak hivatásos fényképészek végezték, hanem magányos utazók vagy tudományos, illetve katonai expedíciókhoz toborzott személyzet is. Ők lettek azok, akik Európa számára elsőként szállítottak színes fényképes dokumentumokat az akkor kevéssé ismert régiók és népek életéről.

A színes fényképezés technológiája a korban még igencsak újnak számított, így még nemigen volt elterjedt. A vállalkozás kezdete előtt nem sokkal, 1907-ben jelent meg először kereskedelmi forgalomba az az autokróm technika, ami az első megbízhatóan működő színes technológiát jelentette. Az új találmány azonnal szenzációt keltett, az egyik korabeli beszámoló úgy hivatkozik rá, mint a természet színeit a legmegdöbbentőbb módon megörökíteni képes eljárás.

A számos lebilincselő fényképfelvétel között találunk képet Magyarországról is. A budapesti Belvárosi Plébániatemplomról is készült egy felvétel. A kép hátterében a második világháborúban elpusztult Erzsébet híd boltívei láthatóak. Válogatásunkban a Lánchídat, a Vajdahunyad várát, az Iparművészeti Múzeumot és Rákospalotát is megtekinthetjük, hogy milyen volt 1913. április 25-én.