Mit nézzünk októberben? – A Punkt fotókiállítás ajánlója

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Fotóriporterek Szakosztálya idén januárban is kiírta pályázatát és várta a fotográfusok 2025-ben készített, legjobbnak tartott képeit. Pályázni 2025. január 1. és 2025. december 31. között készült képekkel lehetett. Kivételt képeztek a több éven átívelő, elemző pályaművek, de ezekben is kellett, hogy szerepeljenek 2025-ben készült felvételek. A 44. Magyar Sajtófotó Pályázatra 258 szerző 2355 pályaművel, összesen 6196 fotóval pályázott érvényesen. A képeket nemzetközi zsűri bírálta el egy négyfordulós kiválasztási procedúra során.

A Tihanyi Anna életművében nagyon fontos szerepet betöltő széria 12 részből áll, amelyek egyenként egy-egy traumatizált női karakter élményeinek feloldási lehetőségeit mutatják. Tihanyi különböző női élethelyzetek okozta pszichológiai állapotok megjelenítési lehetőségeit keresi, szereplőit fotóin egy szimbolikus környezetbe helyezi, ennek „kiterjesztett” bizonyságtétele ez a kiállítás is. A képeken feltűnő személy „Liora” (fény, az én fényem) neve szimbolikusan az ábrázoltat a mozi, a fényképezés és az irodalom világához is köti. A különböző beállított helyzetekben készült fotográfiák a személyiség átalakulásának eltérő fázisait mutatják, egy történet többféle nézőpontját. A képek főszereplője az „élet színpadán” személyiségváltozásainak helyzeteibe kerül, így a megrendezett jelenetek a karakter minél teljesebb megismerését segítik.

A kiállítás képein a körülöttünk lévő táj (tágabb értelemben az élőhely), mint az emberi test határainak egyfajta kitolódása jelenik meg, hiszen valójában a környezet, ami az embert körülveszi akár ugyanúgy is értelmezhető, mint a test határainak elmosódása. A képek megmutatják az ember által belakott tájak természeti és kulturális rétegzettsége és az emberi test között meglevő szoros kapcsolódást, azt, hogy a táj ugyanúgy organikus, állandóan változó, emlékező és emlékeztető anyag, mint az emberi test. Így ezek a látszólag embertelen képek valójában erős személyes jelenléttel telített portréfotóként értelmezhetőek.

A legmegrázóbb és leginspirálóbb képek a háborúról, válságról és az emberi kitartásról. Budapest ismét a világ legjobb sajtófotóinak ad otthont. A 2026-os versenyre 141 ország 3747 fotóriportere összesen 57376 benevezett fotója közül a független zsűri olyan alkotásokat díjazott, amelyek gazdagon és árnyaltan jelenítették meg jelenünk legégetőbb problémáit – a pusztító konfliktusoktól a rendfenntartók túlkapásain át az éghajlati válságig és a nők jogainak érvényesítéséig. A világ minden tájáról származó történetek együttese megkérdőjelezi előitéleteinket, és minden nézőt arra ösztönöz, hogy alaposabban gondolja végig a dolgokat. A WPP26 kiállítást az alábbi tárlatok kísérik:  Fel is út, le is út: A 2026-os választási legemlékezetesebb képei a 24.hu fotóriportereitől.
Sortűz 1956: Bojár Sándor (MTI) fotóival emlékezünk a 70 évvel ezelőtti forradalomra.

Különös atmoszférájú kiállítás született abból a különös találkozásból, amelyik egyszerre lett időutazás és jelenkutatás. A Magyar Államvasutak, az állomás, a pálya, a vonat, a műhely és főként az a sok ember, aki miatt ez a közlekedési univerzum mozgásban maradt, minden pillanatában őrzi és cipeli a múlt örökségét. Nem egyszerűen együtt él, hanem eggyé vált vele. Ha tetszik, ha nem. A kiállított több tucatnyi kép a rácsodálkozás, megrendülés, rezignáltság és meghatottság lenyomata. Meg azé a tiszteleté, amit még a virtuális létben túszul ejtett 21. századi polgár is megérez a valóságot működtető dolgozó embert látva.

Hogyan lehet megmutatni, valójában mit jelent egy diagnózis? Hogyan alakítja át a beteg és környezete életét? Mit jelent a valóságban, amikor az esélyeket nem csupán papíron latolgatják, hanem emberi életekben is jelentős nyomot hagynak? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Gáldi Vinkó Andrea legújabb fotósorozata, amely a petefészekrákot nem kizárólag egészségügyi problémaként, hanem személyes történeteken keresztül közelíti meg. A Csend anatómiája című kiállítás különleges kontextusát nemcsak a művész képei, hanem a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézete is adja. A megnyitót követően a kiállítás négy alkalommal látogatható.