Vízjellel kell ellátni az AI által generált képeket? – Elkezdődött a promptográfusok szabályozása

Amikor az új generációs mesterséges intelligencia a múlt év végén berobbant a köztudatba, a társadalmunk a pániktól a féktelen lelkesedésen át sokféleképpen reagált. Az AI használatával kapcsolatos panaszos vélemények lényege többnyire a technológia felépítésének módja volt: mint ismert, több milliárd képet és adatot töltöttek le az internetről, hogy megalkossák azokat az algoritmusokat, amelyek szintetikus képeket hoznak létre. Viszont a felhasznált adatok között több milliárd szerzői joggal védett fotó szerepelt, amelyek tulajdonosaitól nem kérdezték meg, hogy hozzájárulnak-e az ilyen típusú felhasználáshoz.

Fotográfusok, képzőművészek, filmesek és más kreatív alkotók követelik a mesterséges intelligencia ipar szabályozását, és egyértelműen lopásnak nevezik az algoritmusok képzése érdekében végzett internetes adatgyűjtést. Eközben a technológiai cégek másképp látják a helyzetet: az OpenAI, a Meta és a Google elégedett a jelenlegi helyzettel, és úgy gondolják, hogy az internetről származó tartalmak felhasználása a mesterséges intelligencia rendszerek betanítására a „tisztességes felhasználás” doktrínája alá tartozik.

A Kereskedelmi Minisztérium útmutatást fog kidolgozni annak biztosítására, hogy minden mesterséges intelligencia által generált tartalom – hang, kép, videó és szövegfájl – vízjellel legyen megjelölve. Ez lehetővé teszi, hogy felismerhető legyen, melyik tartalmat hozta létre az AI, így könnyebben azonosíthatják a megtévesztő hamisításokat.

A bejelentés után nem sokkal derült ki, hogy az AI-t, azaz a mesterséges intelligenciát választotta az idei év legfontosabb szavának a brit Collins szótár. Indoklásuk szerint a mesterséges intelligencia mostanra teljesen behálózta a világot, és az emberiség jövőjét valamilyen módon biztosan uralni fogja. Az AI betűszó használati gyakorisága emiatt az elmúlt egy év alatt a négyszeresére nőtt, és a mesterséges intelligencia meghatározó beszédtémává vált.

Az AI fényképezés területén elért fejlődése további érdekes kérdéseket vethet fel e művészeti forma lényegével és jövőjével kapcsolatban. A szélesebb közönség csak akkor figyelt fel a jelenségre, amikor Deborah Klochko zsűritag, a San Diego-i Fotóművészeti Múzeum főkurátora, a Sony World Photography Awards egyik kiemelt díját egy mesterséges intelligenciával létrehozott képért ítélte oda. Ez kellett ahhoz, hogy a téma előtérbe kerüljön, de ahogy a technológia egyre jobban elterjed úgy lesz sürgetőbb, hogy a felmerülő kérdésekben egységes, nemzetközileg is elfogadott konszenzus szülessen.