Fókuszban az FFS új tagjai: Varga Krisztián

VARGA KRISZTIÁN: URBÁNUS PROBLÉMÁK

Sorozatom inspirációját a budapesti lomtalanításból és szemétből merítettem, fotóim az urbánus lét jelenkori valóságát jelenítik meg a beton színű point-and-shoot technikájú képeken. Kontrasztba hoztam a szabályos téglalap alakú elektronikai hulladék esztétizálását, irizálását a természetes formájú utcaközti szeméttel és a köztük csipegető állatokkal.

A hulladék, amit használtam, az a polarizátor.
Ez egyfajta optikai film, ami eloszlatja a háttérvilágítást a kijelzőkben, ezek általam való alkalmazása egy ciklikus fogyasztói attitűdre is rámutat: a kétezres évek első évtizedét követően az LCD kijelzőket leváltotta egy újabb technológia, a régi készülékek közül jelentős leváltásra, kidobásra került – ezeket a képernyőket használtam fel projektem során, reflektálva a fokozottan, egyre inkább felgyorsuló technológiai fejlődés és a fogyasztói társadalom együttes következményeinek egy példájára.

A galambok céltalanul bolyonganak körbe-körbe koszos és szemetes területeken, szemléltetve az emberek túlélésért folytatott küzdelmét, leképezve a környezetben élők mai, kiégett, mentális és anyagi válságban lévő állapotát. Ezekkel a madarakkal tudtam interpretálni a saját helyzetem a várossal, mint bolyongó és szemétből csipegető élőlény.

A sorozatom elején megjelenik a lomizott polarizátor, amelyben megtörik a városi kép és a lesújtott helyzetben lévő galambok színátmenetes-irizáló tollain keresztül ablakot nyit egy escapism világba.

Gyerekkoromat egy kis borsodi faluban töltöttem, ahol mindig menekültem a valóság elől egy téglalap alakú képernyőbe, pont, mint ahogy a generációm nagy része tette. Ha ez nem volt elérhető, már akkor is a tyúkokat kergettem és fotóztam mivel ez volt az egyetlen valódi izgalom. Ennek a folyamatos valóság előli menekülésnek a leképezése a galambokon keresztül sikerült.