5kérdés – Gáll András
24 • 02 • 03Punkt
5kérdés rovatunkban ugyanazt az öt kérdést tesszük fel a hazai fotográfiai élet meghatározó szereplőinek. Ezúttal Gáll András fotográfust kérdeztük, akinek díjnyertes sorozata jelenleg a Mai Manó Házban látható.
1. Mely fotográfusok inspirálták, és hogyan befolyásolták az alkotói folyamatokat?
Baricz Katalint emelném ki minden engem inspiráló fotográfus közül. Az ő művészetében a személyes aurája, a stylish képiség és a legmagasabb kivitelezési minőség alkotnak jellegzetes egységet.
2. Melyik fotóalbum vagy kiállítás volt a legmeghatározóbb az életében?
Az albumok közül a legmeghatározóbb Peter Lindbergh Portfolio című kiadványa volt, melyet Kati ajánlott figyelmembe, amit aztán a következő Photokinán járva meg is vettem. Évekkel később, naivan jelentkeztem Lindberghez asszisztensnek – nagyon udvariasan és tapintatosan elutasítottak, és küldtek egy pár soros jókívánsággal ellátott példányt ugyanennek az albumnak egy kisebb méretű kiadásából, így most van belőle kettő.
A kiállítások közül pedig az Angelo életművét bemutató tárlat a Magyar Fotográfiai Múzeumban; akár a kiállítás alkalmával megjelent albumot is említhettem volna fentebb.
Ezek az inspirációk a fotóval való ismerkedésem elején értek, de ahogyan a gyermekkori élmények az igazán meghatározók, úgy a szakmában is a kezdeti inspirációk voltak számomra a legfontosabbak.
3. Mikor és hol volt az első egyéni kiállítása?
Nem volt még egyéni kiállításom. Szeretek másokkal kiállítani – nézőként is szeretem a csoportos kiállításokat –, és egyelőre nem érzem magam késznek egyéni kiállításra.
4. Analóg vagy digitális fényképezőgépet használ?
Alkalmazott fotóban mindkettőt használom, a fototechnikai előnyeik szerint. Az abszolút kedvenc a síkfilmes Horseman-em. (Utána a sorban a 645-ös Mamiya jön – ezt munkára már nem használom, viszont a hozzá való Mamiya és Carl Zeiss Jena objektívek tér-leképezése továbbra nagyon tetszik.)
5. Milyen fényképet készített legutóbb?
Egy kizárólag fehér edényekből, bögrékből, csészékből, tányérokból és alátétekből álló káosz-kompozíciót. Minden elemből csak egy példány szerepel, az összeállításuknál pedig a rendezetlenség volt a szervező elv. Szerdán (01.17.) fotóztam, csütörtökön hívtuk elő a diákokkal a felvételek egyik részét. Egyelőre hibrid anyag, így pénteken szkenneltem és szerkesztettem belőle egy darab képet és egy négydarabos sorozatot.