Magyar fotográfus is szerepel a LensCulture Art Photography Awards pályázatának legjobbjai között
24 • 02 • 14Szabó Benedek
A LensCulture évente megrendezett Art Photography Awards versenyére minden alkalommal rengeteg pályamű érkezik a világ minden tájáról. A pályázatra egyedi képeket, vagy sorozatokat várt a zsűri, végül több mint 130 országból érkeztek nevezések. A zsűri olyan munkákat díjazott, amelyek amellett, hogy magas művészi színvonalon készültek, társadalmilag is releváns témákat dolgoztak fel. A beérkezett alkotások közül 40 győztes pályaművet választottak ki.
Az idei győztes alkotások a legváltozatosabb képi megoldásokkal dolgozták fel témáikat. A legjobb munkák között találhatunk olyanokat, amelyek az álom és ébrenlét határát keresik, a szubjektív megismerés lehetőségeit vizsgálják, vagy éppen a véletlenek szerepét kutatják a kísérleti fotográfiában. A sorozatok kategóriájának első helyezettje az olasz Ludovica De Santis lett Onironautica című sorozatával, amelynek címe a görög álom és tengerész szavakból született. A fényképek különböző álmok képeit jelenítik meg, amellyel a művész a tudatalatti sajátos logikájára reflektál.
Második helyezést ért el az ausztráliai Arrayah Loynd, akinek And Then You Were Gone című sorozatát díjazták. Ezek a felvételek egy olyan sajátos neurológiai élményéről szólnak, amelyet a művész sokszor átélt. A prosopagnoziás állapotában az illető csak addig tud egy emberi archoz nevet kapcsolni, amíg látja azt, utána elfelejti. A sorozat felvételei az emlékek törékenységéről és a személyes kapcsolatok széthullásáról szólnak. A kategória harmadik helyezett alkotója az amerikai Amanda Marchand volt, Re: touch, the Arithmetics of Distance című munkájával. Amikor a művész új műtermébe költözött, talált a régi filmtekercsei között olyan negatívokat, amelyekre véletlenül tintacseppek kerültek. Ezek mintájára a fotográfus kísérletezni kezdett azzal, hogy képein a tintafoltok hogyan léphetnek szándékosan kölcsönhatásba a tájjal, így egészítve ki egymást.
Az egyéni képek kategóriájának győztes felvételét az Amerikában élő Jiatong Lu készítette. A The Secret Place with Nowhere to Hide című felvétellel az alkotó a gyermekkori élmények töredezettségét kívánta vizuálisan érzékeltetni. A konceptuális alkotáson a fotográfus nagyapjáról készült fényképe is felfedezhető. A csíkokra szakadt, halvány kép egy véget ért kapcsolat magányát, és az elidegenedés érzéseit hordozza. A második helyezett az angol Roman Manfredi volt. A Kin címet viselő képének középpontjában alanya, egy zenei előadóművész látható, a háttérben pedig különféle ipari épületek tűnnek fel. A fénykép főszereplője ezekben az épületekben dolgozott, mivel már iskolás éveiben munkát kellett vállalnia. A harmadik helyezett alkotó a dél-afrikai Stefanie Langenhoven volt, akinek The Extraordinary Beauty of Ginger Haired Girls című munkája két vörös hajú lányt ábrázolt. A művész koncepciója az volt, hogy úgy jelenítse meg a kép alanyainak szépségét, hogy mozdulataikra helyez nagyobb hangsúlyt, és nem csak a testi adottságaikra.
A döntőbe jutott alkotások között egy magyar alkotót is találunk. Komár Sabrina „…de hát annyi jó dolog történt veled!” című sorozata a gyermek- és felnőttkori emlékek természetére reflektál, és arra keresi a választ, hogy a jó emlékekre miért emlékszünk kevésbé, mint a rosszakra. Kiemelt sorozatának elkészítéséhez az alkotó a családi fényképalbum képeiről készített másolatokat, és azokat felvágta, majd manuálisan összehajtogatta. Az így megszületett térbeli fényképek egyszerre mutatják meg az objektív múlt és a szubjektív emlékezet adta benyomásokat.
A LensCulture pályázatán kiemelt sorozat képeit, illetve Komár Sabrina munkásságát egy rövid interjún keresztül ebben a cikkünkben mutatjuk be.