A szabadság levegője: válogatás a Fotofestiwal Łódź 2024 kiállításainak képeiből

Tíz napon át, június 13. és 23. között tartanak Kelet-Közép-Európa egyik vezető nemzetközi fotográfiai rendezvénye, a Fotofestiwal 2024 – International Festival of Photography in Łódź programjai. A lengyelországi Łodz városa immár huszonharmadik alkalommal ad otthont a fotográfia jelenét és jövőjét, valamint a társadalmi felelősségvállalás és a történelmi emlékezet fontosságát mindenkor előtérbe helyező rendezvénynek. Az idei fesztivál a szabaddá válás témakörét járja körül; a kiállítók között Puklus Péter személyében magyar alkotót is találunk.

Az idei programok abból a kollektív igényből születtek, hogy mind a szervezők, mind a kiállítók kilépjenek a kurátori kötöttségekből. A Fotofestiwal 2024 a korábbi évtizedekhez hasonlóan ezt a gondolatot kiterjesztve a felszabadítás, a szabadság, a szabaddá válás és a szabad mozgás tematikái köré szervezte kiállításait, valamint a hozzájuk kapcsolódó rendezvényeket. A fesztiválra meghívott alkotók olyan műveket mutatnak be, amelyek vállalják a kitörés kihívásait, megszabadulnak a retrográd társadalmi és politikai struktúráktól, valamint a traumatikus múlt esetenként felettébb nehéz poggyászától. Nem utolsó sorban pedig a vizuális kifejezésmódok új lehetőségeit kínálják fel műveikkel. Ezzel kapcsolatban Marta Szymańska, a Fotofestiwal 2024 programtestületének tagja így nyilatkozott:

A felszabadulás érzésének vezérmotívuma köti össze nemzetközi művészek hat egyéni kiállítását a łodzi fesztiválközpontban. Közülük a szlovák Martin Kollar saját fotóarchívumát használta fel After projektjéhez, hogy elbeszélje egy számára kedves és szeretett személy haldoklásának folyamatát. Ugyanitt Diego Moreno spanyol fotográfus országa gyarmati örökségének témáját kutatja, aktuális kiállítása a mexikói kultúrán hagyott keresztény hatások nyomait teszi kritika tárgyává. A svájci Lukas Hoffmann absztrakcióba hajló munkáival már a fotográfia gyökereihez kíván visszatérni, arra invitálva a látogatót, hogy megszabadulva a napi nyüzsgéstől, szánjon néhány pillanatot a meditációra.

A Fotofestiwal 2024 nyílt felhívására mintegy 1200 pályázat érkezett, melyből hat projekt került megvalósításra Łodzban. Ebben a szekcióban az alkotók olyan témákról beszélnek, mint például az 1945 után berendezkedő albán rezsim összetett története (Camilla de Maffei: The Great Father), vagy a délszláv háború utáni Bosznia-Hercegovina élete (Adrien Selbert: The Real Edges). Az olasz alkotópáros, Lavinia Parlament és Manfredi Pantanelli projektje, az Atlas of Countries That Don't Exist pedig öt olyan régiót vizsgál, melyek létezését és identitását nemzetközileg soha nem ismerték el.

Egy lengyel fotográfusokat bemutató másik szekcióban izgalmas kérdéseket felvető kiállításnak ígérkezik Weronika Gęsicka ENCYCLOPAEDIA című anyaga azokról a nem létező személyekről és jelenségekről, amelyeket a különböző enciklopédiákban és lexikonokban előforduló hibák és hamis bejegyzések miatt fogadunk el valóságosnak. A konceptuális fotográfiáiról ismert Przemek Dzienis pedig az emberi emlékezetből előhívott emlékképeket alakította át a fotográfia és a szobrászat szintéziséből létrejött plasztikáiban. Új színt jelent a fesztivál történetében a gyermekeknek szánt, ám a felnőtteknek ugyancsak tanulságos Photography is Everywhere című kiállítása is: milyen lenne a világ, amennyiben soha nem találták volna fel a fotográfiát? A számos további tárlat között megtaláljuk Puklus Péter The Hero Mother and The Hero Father anyagát is, amely játékos, ám alapvetően kritikus módon vizsgálja az anyaság ás az apai szerepekörök hagyományos felfogását.