A tudományos fényképezés úttörői: William Nicholson Jennings és az első villámfotó
25 • 01 • 20Kéri Gáspár
William Nicholson Jennings (1860–1946) philadelphiai fotográfus 1882. szeptember 2-án háza utcájában felállította nagyformátumú fényképezőgépét, majd percekkel később elkészítette a világ első villámfotójának tartott felvételét. Tette ezt azzal a szándékkal, hogy bebizonyítsa: a festészet történetének sok évszázadra visszanyúló villámábrázolásai helytelenül illusztrálják a látványos égi jelenséget.
Arról természetesen lehet és kell is vitatkozni, hogy van-e értelme természettudományos szempontból megkérdőjelezni sok más mellett Giorgione, Rubens vagy Delacroix témába vágó festményei bizonyos részleteinek hitelességét, ám a művészetfilozófiai kérdések szétfeszítenék jelen írás kereteit. Tény ugyanakkor, hogy a fotográfia, mint a tárgyilagos ábrázolás új médiuma, a 19. század közepétől számos területen nyitott új fejezetet az ábrázolóművészetekben, miközben több ponton akarva-akaratlanul kapcsolta össze a művészeteket a tudománnyal.
Máskülönben, ha egy véletlennek köszönhetően is, de az első, villámról készült fotográfiát valójában évtizedekkel korábban, 1847-ben az ugyancsak amerikai Thomas Martin Easterly (1809–1882) exponálta, ám az inkriminált dagerrotípia időközben elveszett, ezért csak egy 1870-ben készült reprodukció ismert róla, ami itt tekinthető meg. Ennél lényegesebb, hogy William Nicholson Jennings már tudatosan, megtervezett koncepció alapján kezdett bele a villámok fényképezésébe; és amint azt az első felvétele is bizonyítja, rögtön sikerrel járt.
Dacára annak, hogy bebizonyította a művészettörténetben fellelhető villámábrázolások természettudományos szempontból helytelen voltát, sokkal fontosabb az a kutatás, amivel Jennings a villámok fajtáit kezdte el tipologizálni. Időközben a villámok fotografálásában hatékony technikai támogatást kapott John Carbutt (1832–1905) fényképész-feltalálótól – a celluloid egyik első fotográfiai célú felhasználójától – aki speciális érzékenységű emulziót dolgozott ki a villámfotózáshoz használt üvegnegatívokhoz.
Jennings villámfotóit 1885-től többször is publikálta a neves Scientific American magazin, ezzel felkeltve a tudományos és művészeti közösségek érdeklődését úttörő kutatásai iránt. Philadelphia megkerülhetetlen városfotográfusaként is ismert Jennings kutatási területe idővel kiterjedt a mesterséges villanófény fotográfiai célú felhasználására, emellett komolyan foglalkozott a színes fényképezés lehetőségeivel is. Számottevő fotográfiai életművének legteljesebb gyűjteményét a The Library Company of Philadelphia őrzi.
A fotótörténet elsőit bemutató sorozatunk korábbi cikkei:
A fotótörténet elsői – A víz alatti fényképezés úttörője, Louis Boutan
Egy padláson bukkantak rá a ma ismert legelső holdfotóra
Az éjszakai természetfotózás úttörője: George Shiras III történelmi felvételei
Az első fotó a napról (1845)