Egy magyar fotográfus, Balthazar Korab egyedülálló képanyaga a World Trade Centerről
25 • 01 • 23Kéri Gáspár
A New York-i Manhattan emblematikus épületei, valamint az amerikai álom megtestesülésének egyik építészeti jelképe volt a World Trade Center 1970-es évek elejére felépült két ikertornya. Bár a 2001. szeptember 11-én bekövetkezett terrortámadás során megsemmisült landmark épületkomplexummal egy optimizmussal teli korszak ért véget, ugyanakkor a Magyarországról elszármazott építész és építészeti fotográfus, Balthazar Korab (1926–2013) évekig tartó munkájának köszönhetően páratlanul gazdag fotódokumentáció őrzi egy meghatározó korszak jelképerejű architektúrájának emlékét.
A Budapesten született Balthazar Korab (Koráb Boldizsár) már jónevű építész és keresett építészeti fotográfus volt, amikor a tervezőasztalon megszületett a New York-i World Trade Center ikertornyának minden tekintetben nagyra törő terve. Az Emery Roth és Jamaszaki Minoru által tervezett ikertornyok fotografálására magát Korabot kérte fel a tervezőpáros, aki addigra komoly referenciákkal rendelkezett az építészeti fotográfia területén. Korab a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán kezdte el tanulmányait, de 1949-ben Franciaországba emigrált. Építészmérnöki diplomáját végül a párizsi Ecole des Beaux-Arts abszolválása után szerezte meg. Néhány év Le Corbusier mellett töltött munka után, az ötvenes évek közepén Amerikába települt, ahol a legendás építész, Eero Saarinen irodájában helyezkedett el.
A Saarinennel közös munka mozdította el Balthazar Korabot az építészeti fotográfia irányába, amit olyan páratlan igényességgel született fotódokumentációk fémjeleznek, mint a New York-i John F. Kennedy International Airport ikonikus TWA terminálja, vagy a St. Louis-i Gateway Arch. Mindezek mellett Korab rendszeresen fotografálta sok más mellett Mies van der Rohe, Breuer Marcel, Louis Kahn és Richard Meier számos korszakos jelentőségű épületét. Közben arra is jutott ideje, hogy Ausztráliába elszármazott építészkollégájával, Kollár László Péterrel negyedik helyezést érjenek el a Sidney-i Operaház tervpályázatán, ahol végül a dán Jørn Utzon lett a befutó.
„Az építészeti fotográfia az építész mindenki számára érthető vizuális nyelven megfogalmazott nyilatkozata.”
A főként 4x5 inches Linhof Technikát és 8x10 inches Deardorff kamerát használó, mobilabb helyzetekben középformátumú Hasselbladdal is fényképező Korab építészeti fotográfiájának kvintesszenciája lett a World Trade Centerről éveken át készült fotódokumentáció. Korab stílusára és képalkotó gondolkodásmódjára jellemző, hogy a fény, az árnyék és a kompozíció gondos megválasztásával igyekezett feltárni és reprezentálni egy épület lényegét. Nemegyszer használta – nem csak enteriőrökben – a mesterséges és a természetes fény kombinációját, hogy építészeti jellemzőket, köztük jellegzetes formai jegyeket, mélységeket és textúrákat emeljen ki képein. Fotográfiai munkásságában Korab gyakran kutatta a természeti világ és az épített környezet kapcsolatát, miközben építészmérnöki gondolkodása révén minden egyes fotográfiájával igyekezett közvetíteni a befogadó számára a tervezői szándékokat és az adott épület érzelmi hatásait.
„Egy fényképnek nem csak azt kell megmutatnia, hogy hogyan néz ki egy épület, hanem azt is, hogy az milyen érzelmeket kelt.”
Balthazar Korab fotóhagyatéka mintegy 530 ezer felvételt tartalmaz, melyet a washingtoni Library of Congress őriz. Ennek a gyűjteményegyüttesnek az elhelyezése arra is rávilágít, hogy a Magyarországról elszármazott Korab 20. századi munkássága kiemelt helyet foglal el az Egyesült Államok kulturális, művészeti és társadalomtörténeti emlékezetében.
Balthazar Korab képeiből ezen a linken található egy válogatás.