Dorothea Lange – Sam Contis: Day Sleeper – Az időtlenség és az intimitás képei
25 • 02 • 10Kéri Gáspár
Egy kortárs amerikai fotográfus, Sam Contis (1982) miközben Dorothea Lange (1895–1965) fotóhagyatékát kutatta, arra vállalkozott, hogy a gazdasági világválság időszakának megkerülhetetlen krónikásának eddig kevésbé, vagy egyáltalán nem ismert fényképeiből albumot állítson őssze. A londoni MACK gondozásában még 2020-ban megjelent Day Sleeper című fotókönyv kortárs kontextusban, ugyanakkor az időtlenség különös érzésétől átitatva reprezentálja Lange fotográfiai gyakorlatát.
A Day Sleeper nem hagyományos monográfia, de nem is ez volt szerkesztőjének, Sam Contisnak a szándéka. A szerkesztői munka végeredménye sokkal inkább tekinthető egy olyan könyvművészeti alkotásnak, amely autonóm megközelítési módjai mellett – vagy mindazok ellenére –, új vizuális és narratív értelmezési keretet kínál Dorothea Lange látásmódjához, alkotói gondolkodásához. A javarészt az Oakland Museum of California Lange-gyűjteményéből válogató Contis ráadásul szándékosan kerülte az ikonikus fényképek használatát, sőt egyenesen ismeretlen, eddig kevésbé vagy egyáltalán nem publikált képek után nyúlt az archívumban.
A grafikus Julian Bittiner által tervezett albumot lapozgatva egy eddig ismeretlen világ tárul elénk, amelyet az intimitás bensőséges levegője ölel körül. Az oldalakon meghatározó dramaturgiai elemekként térnek folyamatosan vissza az érintés gesztusai, a különféle alvó emberek legváltozatosabb szituációi és a kaliforniai napfény álomszerű békét sugárzó atmoszférája. Mintha nem is a nagy gazdasági világválság legkeményebb éveiben járnánk, hanem egy tértől és időtől teljesen függetlenül létező világban, ahol a társadalmi és egzisztenciális problémákat felülírja az élet mindenáron való szeretete, valamint az emberi kapcsolatok fontossága. Amikor álmukban fotografálunk embereket, Contis megjegyzi:
„Elszakadunk a belső világtól, de ez az az idő, amikor a legszabadabban nézhetünk valakire.”
Arról, hogy ezeket a szemlélődő képeket beválogatta a könyvbe, ugyancsak Contis nyilatkozta, hogy
„Erről a nagyon személyes és belső helyről történő kiindulás fontos volt ahhoz, hogy újragondoljuk, ki is ő [Dorothea Lange] művészként.”
A Day Sleeper abban is sajátos vállalkozás, hogy nem művészettörténész, nem esztéta és nem is kurátor, hanem egy alkotó véleményét és érzéseit reprezentálja egy másik alkotóról. Sam Contis reagál a közte és Lange között meglévő látásmódok rezonanciáira, miközben új ablakot nyit számunkra, hogy még közelebb kerüljünk Dorothea Lange világához.