Menü

„A művészet lényege, hogy mindent kockára teszünk” – Sophie Ristelhueber nyerte el a 45. Hasselblad-díjat

25 • 03 • 08Punkt

2025. március 8-án jelentették be, hogy az idei Hasselblad-díjat Sophie Ristelhueber nyerte el. Az elismerés 2.000.000 svéd koronával (kb. 72,8 millió forint), egy aranyéremmel és egy oklevéllel jár.

A Hasselblad-díj a világ egyik legrangosabb fotográfiai kitüntetése, amelyet a Hasselblad Alapítvány ítél oda évente egy kiemelkedő fotográfusnak. Az elismerést 1980-ban alapították, és azóta a fotóművészet legnagyobb hatású alkotóinak munkásságát ismerik el vele. A díjazottat egy nemzetközi szakértőkből álló zsűri választja ki. A díj nyertese nemcsak pénzjutalmat kap, munkáit a göteborgi Hasselblad Központban állítják ki, és egy fotóalbumot is kiadnak a tiszteletére. A Hasselblad-díjat olyan ikonikus fotográfusok nyerték el az évek során, mint Henri Cartier-Bresson, Cindy Sherman, Richard Avedon vagy Nan Goldin.

A Hasselblad Alapítvány célja, hogy támogassa a fotóművészet fejlődését, valamint ösztönözze a vizuális kultúra kutatását és megértését. Az elismerés nem csupán a díjazott számára jelent kivételes szakmai elismerést, hanem a fotográfia történetének és jövőjének alakításában is fontos szerepet játszik.

0103

Fotó: WB #25, 2005 © Sophie Ristelhueber

0103

Fotó: WB #24, 2005 © Sophie Ristelhueber

„Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy Sophie Ristelhuebert ünnepelhetjük a Hasselblad-díj 45. kitüntetettjeként. Fotói időtállóan relevánsak, és remélem, hogy munkássága új nézőpontokat kínál számunkra a világ megértéséhez, amelyben élünk. Rendkívül izgalmas, hogy a Hasselblad Alapítvány most először mutathatja be összegyűjtött műveit szélesebb közönség előtt Skandináviában.”

– mondta Kalle Sanner, a Hasselblad Alapítvány vezérigazgatója. Az Alapítvány méltatásában kiemelte, hogy Ristelhueber a háború sújtotta régiókban készült sorozataival megkérdőjelezte az újságírói fotográfia hagyományait, és sajátos vizuális nyelvezetet alakított ki. Képei középpontjában az erőszak nyomai és sebhelyei állnak – a tájon, az emberi testen és az épített környezeten egyaránt.

0103

Fotó: Vulaines I, 1989, diptych (left) © Sophie Ristelhueber

0103

Fotó: Vulaines I, 1989, diptych (right) © Sophie Ristelhueber

0103

Every One #14, 1994 © Sophie Ristelhueber

0103

Fotó: Beyrouth, photographies, 1984 © Sophie Ristelhueber

0103

Fotó: WB #22, 2005 © Sophie Ristelhueber

0103

Fotó: Fait #4, 1992 © Sophie Ristelhueber

„Tudod, az ember nem attól hal meg, hogy nem szeretik, hanem attól, hogy nem hisznek neki” – mondogatta egy régi barátom, amikor a művész léthelyzetéről beszélgettünk. A művészet lényege, hogy mindent kockára teszünk, új mintázatokat hozunk létre anélkül, hogy tudnánk, valaha is visszhangra találnak-e. Éppen ezért számomra ez a rangos díj különösen mély jelentőséggel bír.”

0103

Fotó: Beyrouth, photographies, 1984 © Sophie Ristelhueber

0103

Portrait Sophie Ristelhueber
Fotó: Léa Crespi

– nyilatkozta Sophie Ristelhueber, francia fotóművész, akinek munkásságának középpontjában olyan konfliktuszónák állnak, mint Libanon, Kuvait, az egykori Jugoszlávia, Irak és Ciszjordánia. Nem a szenzációt keresi, hanem az emberi jelenlét és tevékenység csendes, maradandó nyomait rögzíti, amelyek érzelmi intenzitást hordoznak. Munkáiban visszatérő téma az emberiség állandó alkotási és pusztítási ciklusa, amelyet az újjászületés követ. Fotósorozatai gondosan kiválasztott részletekből állnak, amelyek egy nagyobb narratíva töredékei, így a néző aktívan részt vehet a történetalkotásban.

Ristelhueber 1949-ben született Párizsban, ahol ma is él és alkot. A Sorbonne-on irodalmat tanult, különös figyelmet szentelve a le nouveau roman irodalmi mozgalomnak, amely megkérdőjelezte a hagyományos elbeszélési struktúrákat. Ez az elv visszaköszön fotóművészetében is: a konkrét események ábrázolása helyett a nyomokra és részletekre helyezi a hangsúlyt. Irodalmi háttere művészkönyveiben is megmutatkozik, amelyekben a képi világot szövegtöredékekkel ötvözi.

Művei olyan neves intézményekben voltak kiállítva, mint a MoMA (New York), a Museum of Fine Arts (Boston), a Tate Modern (London), az Imperial War Museum (London), a Centre Pompidou és a Jeu de Paume (Párizs). Legutóbbi, figyelemfelkeltő című tárlata, a What the Fuck!, 2025-ben volt látható a Galerie Poggi-ban, Párizsban.

0103

Fotó: Eleven Blowups #1, 2006 © Sophie Ristelhueber

0103

Fotó: Fait #4, 1992 © Sophie Ristelhueber