Egyetlen példány – Helmut Newton és kortársai polaroidképeiből nyílt kiállítás Berlinben
25 • 06 • 09Szabó Benedek
A Helmut Newton Alapítvány egy különleges kiállítást hívott életre, amelynek a berlini Museum für Fotografie ad otthont. A polaroid technikával készült fényképek hatalmas gyűjteményének bemutatásával a kiállítás kurátorai arra szeretnék a figyelmet ráirányítani, hogy ez a műfaj is képes arra, hogy magas művészi színvonalon kivitelezett képeket készítsenek a segítségével. A kiállítás elsősorban Helmut Newton alkotásaira koncentrál, de bemutat más olyan művészi praxisokat is, amelyekben a polaroidnak fontos szerepe volt. A tárlat auguszus 17-éig várja látogatóit a német fővárosban.
Helmut Newton – sok más fotográfushoz hasonlóan – rajongott a polaroid képekért, és már az 1970-es évektől kezdve előszeretettel alkalmazta ezt a technikát, különösen a divatfényképezések során. Newton egyszer úgy nyilatkozott, hogy a Polaroid gépek használatának nála az volt a legfőbb oka, hogy így azonnal láthatta a kész képet. Ezzel az eljárással kezdetben csak a stúdióban beállított jeleneteit ellenőrizte, éppen a technika gyorsasága miatt. Ebben a kontextusban a polaroid képek csak egy ötlet vázlataként működtek, amely lehetőséget adott a fényviszonyok és a kompozíció azonnali ellenőrzésére. Newton később azonban művészi felhasználást is talált a technikának.
„A Polaroidok népszerűsége abban rejlik, hogy minden kép megismételhetetlen. Mivel nincs negatív, egyetlen példány létezik belőle – ez adja a különleges értékét és vonzerejét.”
A berlini kiállítás amellett, hogy Helmut Newton fényképeit bemutatja, egy csoportos kiállítást is magába foglal. A tárlaton Newton polaroidjait olyan elismert művészek hasonló technikáival készült képei kontextualizálják, mint Pola Sieverding, Maurizio Galimberti, Sheila Metzner, Charles Johnstone és Marike Schuurman. A kiállítás ezzel a polaroid-technológia különböző megközelítéseit mutatja be, kiemelve a művészek eltérő látásmódját és a formátum sokoldalúságát. A csoportos kiállítás művészeinek fényképei az OstLicht gyűjtemény jóvoltából kerülhettek a német múzeumba. Ez a művészeti gyűjtemény a bécsi Depot for Photography-ban található, és az egyik legnagyobb polaroid gyűjteménnyel rendelkező helyi intézmény.
A kiállított munkák között szerepel Newton 1970-es és ’80-as években készült stúdióképei, illetve a Vogue magazin számára készült alkotása is. A felvételek Newton saját stílusjegyeit is jól megmutatják, mivel a meghökkentő, mozgalmas, erősen dinamizált kompozíciói ezeken a felvételeken éppúgy visszaköszönnek, mint más munkáin. A képi humorral, vagy éppen a meglepetés erejével dolgozó felvételek izgalmas vizuális kalandra hívják a nézőt.
A kiállításon szereplő művészeken felül még számos alkotó is előszeretettel használta ezt a technikát, mint például Nobuyoshi Araki vagy Robert Mapplethorpe, de több magyar fotográfus is fényképezett polaroidra. Az egyik legjelentősebb ilyen technikával készült sorozat André Kertész nevéhez kötődik, akinek a késői polaroidképeit sokan a művész legkülönlegesebb és legérzékenyebb munkáinak tartják.
Polaroids
Museum für Fotografie – Berlin
2025. március 7. – augusztus 17.
Napjainkban már magától értetődőnek tűnik, hogy az exponálás pillanatát követően rögtön látható a kész felvétel, ám a fotográfia történetének kezdetén, de még a 20. század közepén is szinte lehetetlennek tűnt ilyen technológiát megalkotni. Az azonnal látható felvételek gondolata ugyan ekkoriban is foglalkoztatta a fotográfus szakmát, de áttörést csak később értek el. Ebben megkerülhetetlen szerep jutott Edwin Landnek, és a történelmi felfedezésnek, a Polaroidnak, amelyről nemrég dokumentumfilm is készült, melyről ebben a cikkünkben számoltunk be.