Archives de la Planète – A fotótörténet egyik legkorábbi színes dokumentációs projektje
25 • 06 • 22Szabó Benedek
Amikor Albert Kahn 1940-ben elhunyt, egy több mint 72.000 fényképből álló gyűjteményt hagyott hátra. Az Archives de la Planète, vagyis A bolygó archívuma névre keresztelt projekt gyakran épületeket, városképeket és természetes tájakat örökített meg. A hatalmas képanyag a világ eltűnőben lévő arcát dokumentálta a huszadik század legelejétől kezdve. A gyűjtemény a világ számos pontján készült fényképeket tartalmaz, a Közel-Kelettől Európáig. Az egyedülálló vállalkozás amiatt is különleges volt, mert többnyire színes fényképeket tartalmazott, ami a korban igazi különlegességnek számított.
Albert Kahn 1860-ban született Elzász régióban, még iskoláskorában a Goudchaux Banknál kezdett dolgozni, később a bank társtulajdonosa lett, és a világ számos részére elutazhatott. Az archívum ötlete 1908 után bontakozott ki, amikor a szokásos üzleti és kulturális programjai mellett sofőrjével közösen fényképfelvételeket készítettek az út során. Kahn tudatosan kerülte a turisztikai látványosságokat, mivel valódi életképekre vágyott, nem képeslapra illő látványosságokra. 1911 novemberében bejelentette a nagyszabású tervet, amelyhez aztán számos fotográfust és szakembert is alkalmazott.
Az Archives de la Planète néven ismert vállalkozás a világ tájainak, városainak, embereinek sokféleségének megörökítését tűzte ki célul. A fényképezés és filmkészítés akkor még új, izgalmas eszközeivel Albert Kahn egy olyan átfogó dokumentációt hozott létre, amely a nagy változásokat hozó huszadik század első évtizedeiben rögzítette a világ akkori arcát.
A projekt keretében több mint 72.000 autokróm színes fénykép és 183.000 méternyi film készült a világ mintegy 50 országában, amelyhez Kahn egy tucat fotográfust és operatőrt küldött terepre. A legaktívabb és legismertebb fotográfusok között szerepelt Auguste Léon, aki az egyik legrégebbi és legtöbbet foglalkoztatott résztvevője volt az Archívumnak. Stéphane Passet szintén kulcsszerepet játszott, különösen a Balkánon és Mongóliában végzett expedíciók során, ahol nemcsak fotókat, hanem filmfelvételeket is készített. Léon Busy francia katonatisztként csatlakozott a projekthez, míg Paul Castelnau – aki később a Francia Földrajzi Társaság tagja lett – az első világháború idején végzett haditudósítói munkájával tűnt ki. Fernand Cuville szintén haditudósítóként kezdte, mielőtt Kahn szolgálatába állt volna. Roger Dumas az 1920-as években Japánt és Indiát dokumentálta, míg Alfred Dutertre, bár Kahn személyi sofőrjeként kezdte karrierjét, azonban az első, 1908-as világkörüli úton már fényképeket is készített. Frédéric Gadmer Németországban, Kanadában és több afrikai országban dolgozott, Lucien Le Saint pedig filmes munkáival járult hozzá az Archívumhoz. Érdemes kiemelni Marguerite Mespoulet nevét is, aki az egyetlen nőként vett részt a projektben.
Az Albert Kahn Museum 2023-ban több tízezer fényképet tett nyilvánosan hozzáférhetővé, amiről mi is beszámoltunk és bemutattuk azokat a több mint száztíz éves felvételeket, amelyek Budapestről és környékéről készültek.