Az AI és a fotótörténet találkozása – Hogyan rontotta el a mesterséges intelligencia a világ első fotográfiáját?
25 • 07 • 11Kéri Gáspár
A világ első fennmaradt fényképét próbálta digitálisan restaurálni a ChatGPT, pontosabban a DALL·E képgenerálója. A Redditen nyilvánosságra hozott kísérletből nem technikatörténeti áttörés, inkább látványos kudarc lett. De vajon valóban kudarcról beszélhetünk? Vagy az eredmény inkább látlelet arról, hogyan képzeljük el a múltat 2025-ben?
A PetaPixel nemrég számolt be cikkében arról a Redditen közzétett kísérletről, amelyben egy felhasználó arra kérte a ChatGPT-t – pontosabban a DALL·E képalkotó funkcióját –, hogy restaurálja és színezze ki a világ elsőként fennmaradt fényképét, Joseph Nicéphore Niépce 1827-es heliográfiáját. Az eredmény kapcsán a cikk címe – Reddit Asks ChatGPT to Restore World’s Oldest Photo and the Results are Horrible – nem túl finoman, de pontosan fogalmaz: az inkriminált generatív kép inkább tűnik egy középszerű videójáték hátterének vagy digitális fantasyfestménynek, mint fotótörténeti rekonstrukciónak.
A PetaPixel cikke nemcsak ironizáló, hanem tanulságos is. Jól példázza, hogy mi történik, ha történeti képanyagot próbálunk visszafejteni egy olyan technológia segítségével, amely nem dokumentumokat olvas, hanem vizuális statisztikai valószínűségekkel dolgozik. A Niépce nyomán generált kép ugyanis középkori várkastélyt, idillikus francia tájat, valamiféle elképzelt és idealizált múltat reprezentál. Pontosan azt, amit az internet kollektív képzelete gondol az 1800-as évek első harmadáról – szemben azzal, amit Niépce valóban rögzített.
Ez a jelenség nem új keletű, ahogy arról a Punkton 2024 tavaszán megjelent cikkünk –Minden idők legikonikusabb fotóit AI-technológiával alkották újra – is részletesen beszámolt. A generatív képalkotás ritkán képes reflektív vagy kritikus módon viszonyulni a fotótörténet eredetéhez és klasszikus példáihoz; ehelyett esztétizál, idealizál, és ha kell, teljesen újraalkotja a múltat, mellyel többnyire figyelmen kívül hagyja a képi emlékezet hitelességét és kontextusát.
A mostani eset éppen azért különösen izgalmas, mert nem egy feltétlenül széles körben ismert és folyamatosan idézett felvétel került fókuszba, hanem a fotográfia őseredete, egy matériájában szinte olvashatatlan, ugyanakkor történetileg felbecsülhetetlen értékű kísérleti kép. Itt pedig az AI-nak nincs kapaszkodója, nincs ikonográfia, sem egy közismert arc vagy karakteres kompozíció, amit lemásolhatna. Ennek köszönhetően ugyan beindul a fantázia, ám a helyreállítás paródiába fullad.
Egy ponton túl persze felesleges a mesterséges intelligenciát hibáztatni, hiszen a probléma inkább az emberi elvárásokban rejlik. Abban, hogy a mesterséges intelligencia sokak szerint képes helyreállítani valam olyat, amit soha nem látott, ezért nem is igazán ért. Éppen ezért a szó klasszikus értelmében nem is próbál meg rekonstruálni. Ehelyett képi közhelyeket és vizuális sablonokat gyúr össze új egésszé, mintha a fotótörténet csak egy Pinterest algoritmus lenne.
Az AI képalkotás rendkívül izgalmas médium, de jelen állása szerint történeti képek esetében sokkal inkább kérdéseket vet fel, semmint válaszokat adna. Mert nem az a dolga, hogy rekonstruáljon, hanem hogy újraértelmezzen. Nem árt, ha ezzel a felhasználók is tisztában lesznek a jövőben.
A Punkt immár másodszor tesztelte a legjobb ingyenes AI képgenerátorokat, tesztünk eredményei ebben a cikkünkben találhatók.