Az AI és a fotótörténet találkozása – Hogyan rontotta el a mesterséges intelligencia a világ első fotográfiáját?

Ez a jelenség nem új keletű, ahogy arról a Punkton 2024 tavaszán megjelent cikkünk –Minden idők legikonikusabb fotóit AI-technológiával alkották újra – is részletesen beszámolt. A generatív képalkotás ritkán képes reflektív vagy kritikus módon viszonyulni a fotótörténet eredetéhez és klasszikus példáihoz; ehelyett esztétizál, idealizál, és ha kell, teljesen újraalkotja a múltat, mellyel többnyire figyelmen kívül hagyja a képi emlékezet hitelességét és kontextusát.

A mostani eset éppen azért különösen izgalmas, mert nem egy feltétlenül széles körben ismert és folyamatosan idézett felvétel került fókuszba, hanem a fotográfia őseredete, egy matériájában szinte olvashatatlan, ugyanakkor történetileg felbecsülhetetlen értékű kísérleti kép. Itt pedig az AI-nak nincs kapaszkodója, nincs ikonográfia, sem egy közismert arc vagy karakteres kompozíció, amit lemásolhatna. Ennek köszönhetően ugyan beindul a fantázia, ám a helyreállítás paródiába fullad.

Egy ponton túl persze felesleges a mesterséges intelligenciát hibáztatni, hiszen a probléma inkább az emberi elvárásokban rejlik. Abban, hogy a mesterséges intelligencia sokak szerint képes helyreállítani valam olyat, amit soha nem látott, ezért nem is igazán ért. Éppen ezért a szó klasszikus értelmében nem is próbál meg rekonstruálni. Ehelyett képi közhelyeket és vizuális sablonokat gyúr össze új egésszé, mintha a fotótörténet csak egy Pinterest algoritmus lenne.