Mohos Zsófia: Parasztgazdaság

A Hemző Károly Alapítvány 2025-ben tíz jelölt közül választotta ki azt az öt finalistát – Horváth Júliát, Mohos Mártont, Mohos Zsófiát, Varga Dzsenifert és Zoltai Andrást – akiknek munkáiban társadalmunk fontos kérdései kerültek fókuszba. Az idei díjat Zoltai András nyerte el, akinek sorozatát már publikáltuk itt a Punkton, de az elmúlt évekhez hasonlóan a következő hetekben a Galéria rovatunkban bemutatjuk az idei Hemző-díj finalistáit is.

Fotográfusként a jelen pillanat rajongója vagyok. Az én kezemben a fényképezőgép az eszköz az eltűnő paraszti világ megörökítésére. A Görbeország projektemben azokat a főleg idős embereket keresem, akik a hagyományban élnek - lényüket nem csak fotózás hanem a történetük gyűjtésével is szeretném megőrizni. (Mohos Zsófia)

Mohos Zsófia: Parasztgazdaság

„→ parasztok → gazdasága, amelyet alapvetően meghatároz, hogy a parasztoknak a) fenn kell tartaniuk önmagukat, b) meg kell termelniük az uralkodó osztályok eltartásához szükséges javakat, amelyekért anyagi ellenértéket nem kapnak, c) esetenként kisárutermelőként piacra termelhetnek.” Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon

A 19-20. század fordulóján mezőgazdasági munkából élt a Kárpát-medencében élő lakosság harmadrésze. Ma hazánkban a mezőgazdaságban 227 645 fő dolgozott 2020-ban, 90%-a 40 évesnél idősebb és mindössze 10%-a fiatalabb 40 évesnél. Forrás: KSH

Látszólag elmúlófélben lévő foglalkozás ez, melyről a végeláthatatlan, kemény munka jut eszünkbe. Ám mégis vannak családok és vidékek, ahol a gazdálkodás nem csak örökség, hanem biztonságot adó megélhetés is.