Menü

Az első fotópályázat, ahol a zsűri mesterséges intelligencia volt

25 • 07 • 17Baki László

Történelmi jelentőségű fordulópontot ünnepelt idén a német PRC cég, amely tizedik évfordulója alkalmából meghirdette a világ első olyan fotópályázatát, amelynek zsűrijét kizárólag mesterséges intelligencia alkotta. A People in Focus névre keresztelt verseny különlegessége nemcsak az automatikus elbírálás volt, hanem az is, hogy a képek értékelése valós időben zajlott, a pontszámokat pedig azonnal nyilvánosságra hozták egy nyilvános ranglistán.

A PRC legismertebb fejlesztése az Excire nevű fotómenedzsment szoftver, amelynek mesterséges intelligenciáját ezúttal kifejezetten zsűrizés céljára képezték tovább. A vállalat szerint a rendszer „százezernyi fénykép és profi fotográfusok értékelései alapján” tanulta meg, mitől „nagyszerű” egy kép. Ahogy a vállalat fogalmazott: „Az Excire mesterséges intelligenciája elfogulatlan értékelést nyújt, mindenféle szubjektív torzítás nélkül.” A cég vezérigazgatója, Erhardt Barth professzor, a lübecki egyetem gépi tanulással foglalkozó kutatója hozzátette:

„A mesterséges intelligencia nem alkalmas arra, hogy helyettesítse az emberi ízlést, de objektíven képes elemezni, mitől jó egy fotó.”

Az első díjat Michael Schnabl Virágok (Flowers) című portréja nyerte el, amelyért 4000 dolláros fődíj járt. A második helyen Mike Timmer Kormoránhalász (Cormorant Fisherman) című fotója végzett, amely egy tradicionális kínai halászt ábrázol kormoránjaival, ezért 2000 dollárt kapott. A harmadik díjat Thorsten Junike Kell lennie egy angyalnak (There Must Be an Angel) című, boudoir-stílusú portréja érdemelte ki.

 

0103

1. helyezett
Flowers by Michael Schnabl
Excire People in Focus

0103

3. helyezett
There Must Be an Angel by Thorsten Junike
Excire People in Focus

0103

2. helyezett
Cormorant Fisherman by Mike Timmer
Excire People in Focus

A döntős képek alapján az AI különösen kedveli a kontrasztos fényeket, a drámai megvilágítást és a stilizált színhasználatot. A húsz legtöbb pontot elért kép közül feltűnően sok ábrázol fiatal, konvencionálisan vonzó női modellt, ami újabb kérdéseket vet fel az AI-alapú értékelés esetleges esztétikai torzításaival kapcsolatban. Az algoritmus „ízlése” – még ha tanították is – magán viselheti azokat a vizuális sémákat, amelyek a tanító adatbázisban is jelen voltak. Érdekesség, hogy a pályázat lebonyolítása során nemcsak az értékelés zajlott gépi úton, hanem maga a verseny dinamikája is igazodott a digitális környezethez. A versenyzők már a pályázati időszak alatt láthatták, milyen képeket díjaz az algoritmus, így egyes fotográfusok akár tudatosan igazíthatták a stílusukat a már sikeresnek ítélt képekhez. Ez a valós idejű visszacsatolás a jövő fotópályázatainak működését is átalakíthatja.

Jegyzetek

A fotópályázat legjobb képei ezen a linken tekinthetők meg.