Menu
Menü

„Az emlékezet újrarendezése” – Paweł Starzec Makeshift című sorozata a Hasselblad Photobook Grant egyik nyertese

25 • 07 • 31Baki László

A történelem gyakran a győztesek narratívája. De mi történik akkor, amikor a kollektív emlékezet egy-egy szeletét tudatosan elnémítják? A lengyel fotográfus és szociológus, Paweł Starzec éppen ezt a kérdést vizsgálja Makeshift című sorozatában, amely a 2025-ös Hasselblad Foundation Photobook Grant díjazottja. A zsűri a 82 országból beérkezett 769 pályázat közül választotta ki Ting Bang Tsai tajvani-vietnami származású fotográfus projektje mellett a lengyel Starzec munkáját, ezzel is elismerve a téma kiemelkedő vizuális és társadalmi érzékenységét.

Paweł Starzec (sz. 1992) dokumentarista fotográfus, szociológus és oktató, a varsói SWPS Egyetem formatervezési karának dékánhelyettese. Munkáiban hosszú távú, vizuálisan is összetett projekteken keresztül reflektál társadalmi folyamatokra, az utóhatásokon keresztül. Makeshift című sorozata 2017 óta számos elismerésben részesült, többek közt az Encontros da Imagem Discovery Awardot, a LensCulture Emerging Talent-díjat, valamint a The Magenta Foundation Flash Forward elismerését is elnyerte.

A Makeshift című dokumentarista sorozat Bosznia-Hercegovinában 2013 és 2020 között készült olyan helyszíneken, ahol a boszniai háború során (1992–1995) civil lakosokat tartottak fogva, kínoztak, erőszakoltak és gyilkoltak meg. Ezek a terek – iskolák, parkok, középületek – ma újra a mindennapi élet részei. A sorozat fájdalmas emlékeztetője annak, hogy a történelem újraírható, a trauma viszont megmarad, miközben a képek rámutatnak arra, hogy a történelmet nemcsak írni, de elhallgatni is lehet. Az áldozatok képaláírásokban olvasható tanúvallomásai tovább mélyítik az alkotás társadalmi hatását.

Fotó: © Paweł Starzec: Részlet a Makeshift című sorozatból, 2013-2020 Ivo Andric A Drina hídja című művében leírt visegráfi kőhíd a Drina-völgy etnikai tisztogatásai során kivégzési helyként szolgált. A folyó a holttesteket tovább sodorta, és a közeli Perrurac-gát karbantartási munkálatai során több mint 300 holttestet találtak.

0103

Fotó: © Paweł Starzec: Részlet a Makeshift című sorozatból, 2013-2020
Ivo Andric A Drina hídja című művében leírt visegráfi kőhíd a Drina-völgy etnikai tisztogatásai során kivégzési helyként szolgált. A folyó a holttesteket tovább sodorta, és a közeli Perrurac-gát karbantartási munkálatai során több mint 300 holttestet találtak.

Fotó: © Paweł Starzec: Részlet a Makeshift című sorozatból, 2013-2020Az egyik alany a Fehér Házat a tábor leghírhedtebb épületének írta le. Elmondása szerint az épületben tartották fogva a tábor vezetői azokat, akiket szélsőségeseknek neveztek. Az alany szerint a bal oldalon lévő első szoba a büntetőszoba volt, ahonnan alig jött ki valaki élve. A jelentések szerint a Fehér Házban senkit sem öltek meg fegyverrel, csak veréssel és hasonló módszerekkel. A jelentések szerint reggelente a foglyok halmokban heverő holttesteket láttak a Fehér Ház mellett. Az alany becslése szerint az őrök éjszakánként 5-10 embert, egyes éjszakákon pedig akár 30 foglyot is megöltek. Hozzátette, hogy az őrök énekeltek, miközben a foglyokat halálra verték, és néha nacionalista és vallási dalokat is énekeltek.

0103

Fotó: © Paweł Starzec: Részlet a Makeshift című sorozatból, 2013-2020
Az egyik alany a Fehér Házat a tábor leghírhedtebb épületének írta le. Elmondása szerint az épületben tartották fogva a tábor vezetői azokat, akiket szélsőségeseknek neveztek. Az alany szerint a bal oldalon lévő első szoba a büntetőszoba volt, ahonnan alig jött ki valaki élve. A jelentések szerint a Fehér Házban senkit sem öltek meg fegyverrel, csak veréssel és hasonló módszerekkel. A jelentések szerint reggelente a foglyok halmokban heverő holttesteket láttak a Fehér Ház mellett. Az alany becslése szerint az őrök éjszakánként 5-10 embert, egyes éjszakákon pedig akár 30 foglyot is megöltek. Hozzátette, hogy az őrök énekeltek, miközben a foglyokat halálra verték, és néha nacionalista és vallási dalokat is énekeltek.

Fotó: © Paweł Starzec: Részlet a Makeshift című sorozatból, 2013-2020A jelentések szerint a férfiakat a következő négy napban a tábor parkolójában katonák kínozták, bántalmazták és verték. Ezt követően a foglyokat visszavitték a 3-as szobába. Kint és bent is forróság volt. A jelentések szerint a 3-as szobában lévő férfiak három napja nem kaptak vizet, és kezdtek megőrülni. Állítólag elfogyott a levegő a szobában, a férfiak hallucináltak és levetkőztek. Amikor elvesztették az önkontrolljukat, a katonák állítólag figyelmeztették őket: „Megölünk titeket, ha nem hagyjátok abba.” A 2-es szobában tartózkodó egyik személy szerint géppuskák sorakoztak a 3-as szoba ajtaja mellett. Egy másik személy arról számolt be, hogy a 1-es szoba ajtaja közelében állt, és öt géppuskaállást látott, amelyek mind a 3-as szobába lőttek.

0103

Fotó: © Paweł Starzec: Részlet a Makeshift című sorozatból, 2013-2020
A jelentések szerint a férfiakat a következő négy napban a tábor parkolójában katonák kínozták, bántalmazták és verték. Ezt követően a foglyokat visszavitték a 3-as szobába. Kint és bent is forróság volt. A jelentések szerint a 3-as szobában lévő férfiak három napja nem kaptak vizet, és kezdtek megőrülni. Állítólag elfogyott a levegő a szobában, a férfiak hallucináltak és levetkőztek. Amikor elvesztették az önkontrolljukat, a katonák állítólag figyelmeztették őket: „Megölünk titeket, ha nem hagyjátok abba.” A 2-es szobában tartózkodó egyik személy szerint géppuskák sorakoztak a 3-as szoba ajtaja mellett. Egy másik személy arról számolt be, hogy a 1-es szoba ajtaja közelében állt, és öt géppuskaállást látott, amelyek mind a 3-as szobába lőttek.

Fotó: © Paweł Starzec: Részlet a Makeshift című sorozatból, 2013-20201993 szeptemberében a tábor parancsnoka 1300 fogvatartottat jelentett, köztük két nőt, akik nem voltak hajlandók elhagyni a tábort. A fronton elszenvedett kudarcokért bosszúból az őrök néha megakadályozták az élelmiszer és víz kiosztását. Úgy tűnik, hogy a HVO erők körülbelül 200 férfi fogvatartottnak négy órát adtak arra, hogy eldöntsék, elhagyják-e Bosznia-Hercegovinát egy harmadik országba. Ezután másfél órát kaptak arra, hogy hazamenjenek, és összeszedjék holmijukat. A HVO rendőrsége ezután ezeket a foglyokat és családjaikat a horvát határra vitte, ahonnan tovább kísérték őket Gasincibe. Több foglyot megkérdeztek, akik rossz fizikai és mentális állapotban voltak. Elmondták, hogy az internálás első két napján nem kaptak enni.

0103

Fotó: © Paweł Starzec: Részlet a Makeshift című sorozatból, 2013-2020
1993 szeptemberében a tábor parancsnoka 1300 fogvatartottat jelentett, köztük két nőt, akik nem voltak hajlandók elhagyni a tábort. A fronton elszenvedett kudarcokért bosszúból az őrök néha megakadályozták az élelmiszer és víz kiosztását. Úgy tűnik, hogy a HVO erők körülbelül 200 férfi fogvatartottnak négy órát adtak arra, hogy eldöntsék, elhagyják-e Bosznia-Hercegovinát egy harmadik országba. Ezután másfél órát kaptak arra, hogy hazamenjenek, és összeszedjék holmijukat. A HVO rendőrsége ezután ezeket a foglyokat és családjaikat a horvát határra vitte, ahonnan tovább kísérték őket Gasincibe. Több foglyot megkérdeztek, akik rossz fizikai és mentális állapotban voltak. Elmondták, hogy az internálás első két napján nem kaptak enni.

Fotó: © Paweł Starzec: Részlet a Makeshift című sorozatból, 2013-2020A Jablanicában található egykori Forradalmi Múzeum épületét fogolytáborrá alakították át. A jelentések szerint a foglyok száma körülbelül 800 fő volt.

0103

Fotó: © Paweł Starzec: Részlet a Makeshift című sorozatból, 2013-2020
A Jablanicában található egykori Forradalmi Múzeum épületét fogolytáborrá alakították át. A jelentések szerint a foglyok száma körülbelül 800 fő volt.

Fotó: © Paweł Starzec: Részlet a Makeshift című sorozatból, 2013-2020Alipasino Polje, Szarajevó. A fogolytábor az alagsorban volt.

0103

Fotó: © Paweł Starzec: Részlet a Makeshift című sorozatból, 2013-2020
Alipasino Polje, Szarajevó. A fogolytábor az alagsorban volt.

„A Hasselblad Foundation támogatása kulcsfontosságú egy olyan projekt befejezéséhez, amelyen közel nyolc éve dolgozom. Az idei évben harminc éve írták alá a daytoni békemegállapodást, és úgy érzem, most van itt az ideje, hogy ezekről a kevéssé ismert eseményekről beszéljünk. Mindez különösen aktuális a régió jelenlegi politikai helyzetének fényében – a történelem kegyetlen ismétlődése elkerülhetetlennek tűnik”

– nyilatkozta Starzec a díj kapcsán.

A Punkt megkereste az alkotót, aki kérdéseinkre válaszolva megírta nekünk, hogy számára milyen hatások formálták fotográfiai gondolkodását és pályájának fontos állomásait. A fotográfus elmondása szerint munkásságára elsősorban a New Topographics irányzat, valamint azok a kortárs dokumentarista törekvések hatottak, amelyek e szemlélet nyomán születtek, vagy ugyanazon esztétikai és konceptuális alapokon nyugszanak. Saját fotográfiai projektjeinek megkezdésekor épp ez a gondolkodásmód tűnt a legrelevánsabbnak a körülötte lévő világhoz való viszony szempontjából. Konkrét alkotókat is kiemelt: Joel Sternfeld On This Site című munkája meghatározó volt számára koncepcionális és vizuális szempontból egyaránt, míg Alec Soth Niagara sorozata volt az első új dokumentarista projekt, amely igazán megragadta a figyelmét. Fontos inspirációs forrásként említette még Bernd és Hilla Bechert, Rob Hornstrát – különösen kiadói etikáját –, valamint a lengyel fotográfusok közül Michał Łuczakot és Wojtek Wilczykot. Első önálló kiállítását 2012-ben rendezte meg a lengyelországi Gdyniában, a ma már nem működő 3A Project Space galériában, Jan Rogało kurátori közreműködésével. Ezt követően közösen megalapították a 8hbooks nevű független könyvkiadói műhelyt is. Legismertebb projektje, a Makeshift 2017-ben volt először önálló kiállításon látható a wrocławi Miejsce przy miejscu 14 galériában, Łukasz Rusznica kurátori rendezésében.

Fotó: © Paweł Starzec: Részlet a Makeshift című sorozatból, 2013-2020Iskolai udvar, Trnopolje. A szerb hatóságok „menekültek befogadó központjának” vagy „nyitott táborának” nevezték. Egy jelentés szerint azonban Trnopolje 1992 májusától augusztusáig valójában fogolytáborként működött. A tábort 1992. augusztus 7-én két újságírócsoport fedezte fel, és az egyik fénykép, amely a szögesdrót mögött álló, lesoványodott Fikret Alićot ábrázolja, később a Time Magazine címlapján jelent meg.

0103

Fotó: © Paweł Starzec: Részlet a Makeshift című sorozatból, 2013-2020
Iskolai udvar, Trnopolje. A szerb hatóságok „menekültek befogadó központjának” vagy „nyitott táborának” nevezték. Egy jelentés szerint azonban Trnopolje 1992 májusától augusztusáig valójában fogolytáborként működött. A tábort 1992. augusztus 7-én két újságírócsoport fedezte fel, és az egyik fénykép, amely a szögesdrót mögött álló, lesoványodott Fikret Alićot ábrázolja, később a Time Magazine címlapján jelent meg.

Fotó: © Paweł Starzec: Részlet a Makeshift című sorozatból, 2013-2020Az egyik vádlott kijelentette, hogy parancsnokai vagy szakaszvezetőinek javaslatára vagy utasítására legalább hetente egyszer felkereste a Vogošća Motel helyszínét. Kijelentette, hogy azt mondták neki, a morálja szempontjából fontos, hogy megerőszakolja a muszlim nőket. A vádlott beismerte, hogy ezen a helyszínen tizenegy nőt erőszakolt meg, majd később a Zuc-hegyen megölte őket. A vádlott azt is kijelentette, hogy jelen volt, amikor francia és kanadai UNPROFOR katonák érkeztek, hogy elvigyék a nőket az ENSZ páncélozott járműveiben, és hogy az ENSZ katonák megerőszakolták a nőket, majd visszavitték őket az étterembe. A vádlott hozzátette, hogy egyszer látta McKenzie tábornokot, az UNPROFOR parancsnokát Szarajevóban, négy lánnyal. Azt mondta, hogy a tévéből ismerte fel a tábornokot.

0103

Fotó: © Paweł Starzec: Részlet a Makeshift című sorozatból, 2013-2020
Az egyik vádlott kijelentette, hogy parancsnokai vagy szakaszvezetőinek javaslatára vagy utasítására legalább hetente egyszer felkereste a Vogošća Motel helyszínét. Kijelentette, hogy azt mondták neki, a morálja szempontjából fontos, hogy megerőszakolja a muszlim nőket. A vádlott beismerte, hogy ezen a helyszínen tizenegy nőt erőszakolt meg, majd később a Zuc-hegyen megölte őket. A vádlott azt is kijelentette, hogy jelen volt, amikor francia és kanadai UNPROFOR katonák érkeztek, hogy elvigyék a nőket az ENSZ páncélozott járműveiben, és hogy az ENSZ katonák megerőszakolták a nőket, majd visszavitték őket az étterembe. A vádlott hozzátette, hogy egyszer látta McKenzie tábornokot, az UNPROFOR parancsnokát Szarajevóban, négy lánnyal. Azt mondta, hogy a tévéből ismerte fel a tábornokot.

Fotó: © Paweł Starzec: Részlet a Makeshift című sorozatból, 2013-2020Gyilkosságok és kínzások történtek naponta. Sok foglyot hátulról fejbe lőve öltek meg. Késekkel vágták fel a foglyok bőrét egészen a csontig, másoknak pedig levágták az ujjaikat. Sok férfit állítólag kasztráltak. Az ilyen gyilkosságokat általában a Sava folyóba torkolló padlólefolyók közelében hajtották végre. A foglyokat gyakran arra kényszerítették, hogy énekeljenek, és azokat, akik nem énekeltek elég hangosan, közvetlen közelről lelőtték.

0103

Fotó: © Paweł Starzec: Részlet a Makeshift című sorozatból, 2013-2020
Gyilkosságok és kínzások történtek naponta. Sok foglyot hátulról fejbe lőve öltek meg. Késekkel vágták fel a foglyok bőrét egészen a csontig, másoknak pedig levágták az ujjaikat. Sok férfit állítólag kasztráltak. Az ilyen gyilkosságokat általában a Sava folyóba torkolló padlólefolyók közelében hajtották végre. A foglyokat gyakran arra kényszerítették, hogy énekeljenek, és azokat, akik nem énekeltek elég hangosan, közvetlen közelről lelőtték.

Fotó: © Paweł Starzec: Részlet a Makeshift című sorozatból, 2013-2020A népirtás során 1500 és 2000 közötti számú férfit végeztek ki a Petkovci-gátnál. Néhány holttestet ott temettek el egy tömegsírba, másokat később más helyre temettek át.

0103

Fotó: © Paweł Starzec: Részlet a Makeshift című sorozatból, 2013-2020
A népirtás során 1500 és 2000 közötti számú férfit végeztek ki a Petkovci-gátnál. Néhány holttestet ott temettek el egy tömegsírba, másokat később más helyre temettek át.

Fotó: © Paweł Starzec: Részlet a Makeshift című sorozatból, 2013-2020 A Drina-híd. Ivo Andric A Drina-híd című művében leírt történelmi nevezetesség, a Višegradban található kőhíd a Višegrad és az egész Drina-völgy etnikai tisztogatásának idején kivégzési helyként szolgált. A civileket úgy végezték ki, hogy elvágták a torkukat, vagy a vízbe dobták őket, és zuhanás közben lelőtték őket. A folyó a holttesteket tovább sodorta, és a közeli Perucac-gát karbantartási munkálatai során több mint 300 holttestet találtak. A képen egy hivatalos városi vízi ugróverseny látható.

0103

Fotó: © Paweł Starzec: Részlet a Makeshift című sorozatból, 2013-2020
A Drina-híd. Ivo Andric A Drina-híd című művében leírt történelmi nevezetesség, a Višegradban található kőhíd a Višegrad és az egész Drina-völgy etnikai tisztogatásának idején kivégzési helyként szolgált. A civileket úgy végezték ki, hogy elvágták a torkukat, vagy a vízbe dobták őket, és zuhanás közben lelőtték őket. A folyó a holttesteket tovább sodorta, és a közeli Perucac-gát karbantartási munkálatai során több mint 300 holttestet találtak. A képen egy hivatalos városi vízi ugróverseny látható.

Címkék

Következő

Bezárás