„A fotográfia a legkönnyebb művészet, és talán ezért a legnehezebb is” – Lisette Model képei októbertől Bécsben láthatók
25 • 08 • 18Szabó Benedek
Az osztrák fotográfus, Lisette Model életművéből nyílik retrospektív kiállítás a bécsi Albertina Museumban. Az intézmény kiterjedt műgyűjteménnyel rendelkezik, a festmények, szobrok és grafikák mellett számos fotográfia is a múzeum birtokában van. A tárlat október végén nyitja meg kapuit, és 2026. február 22-ig várja látogatóit Ausztria fővárosában.
Lisette Model Bécsben született, így szinte egész művészi pályafutása ideköti. Szülővárosában tanult zongorázni és később zeneszerzéselmélettel foglalkozott fiatal éveiben. Mestere a kor elismert modern komponistája, Arnold Schönberg volt. A művésznő később Párizsba költözött, zenei pályafutása 1933-ban félbeszakadt. Ekkor nővére, Olga és barátnője, André Kertész felesége révén megismerkedett a fényképezéssel. Hamar sajátjának érezte a művészeti ágat, a kezdeti fényképezési kísérletei után nem sokkal úgy döntött, hogy főállású fotográfus lesz. 1937-től kezdve rövid tanulóéveket töltött Florence Henri mellett, és a következő évben férjével, Evsa Model festőművésszel New Yorkba emigráltak, ahol kapcsolatba került a művésztársadalom olyan fontos személyiségeivel, mint Alekszej Brodovics, vagy Beaumont Newhall.
Model fényképeit hamar nagy siker övezte, alkotásai a nagyközönség tetszését éppen úgy elnyerték, mint a pályatársaiét. Munkái rendszeresen megjelentek a Harper's Bazaar, a Cue és a PM Weekly című lapokban, illetve a Sixty Photographs című kiadványban is szerepeltek. ,Felvételeit a Survey of Camera Aesthetics, a Museum of Modern Art Fotográfiai Osztályának 1940-es nyitókiállítására is beválogatták. Fényképei később is számos jelentős kiállítás tárgyát képezték, többek között a Photo League, a New Orleans Museum of Art és a National Gallery of Canada kiállításain. Model a szakmai sikerei után fotográfiát is tanított, leghíresebb tanítványa a máig ismert amerikai alkotó, Diane Arbus volt.
Ahogy Model kortársa, Berenice Abbott írja:
„Az egyik első reakció, amikor Model képeit nézzük, az, hogy jól érezzük magunkat tőlük. Felismerjük bennük a valóságot, mert igazi embereket ábrázol, akik mindannyiunk közös emberi mivoltának egy darabját jelentik.”
Lisette Model és Rogi André – akinek képei most a Mai Manó Házban láthatók – kapcsolata is meghatárózó volt Model életében, aki így emlékezett vissza:
„Hadd meséljek el valamit, és ismerjem el valaki érdemeit. Ott volt Kertész első felesége, akit Kertész akkor hagyott el, hogy egy másikkal éljen. A nő imádta Kertészt, majd belehalt a bánatba, ő pedig egy fillér nélkül hagyta ott, pedig nagyon beteg volt. Nagyon tehetséges festő volt, de elkezdett fotózni, hogy megéljen, csak épp nem Rolleiflex-szel. Én pedig megkérdeztem tőle, megmutatná-e, hogyan kell fényképezni? Beleegyezett. Ő sem tudta, hogyan kell kezelni a Rolleiflexet, de nem volt bonyolult. Négyszer-ötször mentünk ki együtt az utcára, engem a napi betevőjének hívott. Megmutatta, hogyan kell használni a Rolleiflexet, egy nap pedig megkérdezte, mit látok magam körül. Hát, mondtam, van itt ez a nő, meg talán az a férfi, meg ez meg az, mire azt mondta, »Soha ne fényképezz olyasmit, ami nem hoz lázba; csak azt fotózd le, ami szenvedélyesen érdekel«. Ez volt életem egyetlen fényképezésleckéje. Rogi Andrénak hívják.”
A Lisette Model – Retrospective című tárlat Model legismertebb munkáiból mutat be válogatást. A tárlaton többek között szerepelnek azok a sorozatok is, amelyek 35 milliméteres képformátumú fényképezőgéppel készültek, és amelyek a nizzai Promenade des Anglais, vagy éppen a New York-i Lower East Side utcáit mutatják be. Ezek a munkák arról nevezetesek, hogy az utca járókelőit hétköznapi helyzetekben ábrázolják, miközben a helyzetek sajátosságait hangsúlyozzák. A közvetlen és őszinte ábrázolásmódon keresztül a modern élet, és a benne boldogulni próbáló ember egyszerre válik a fénykép főszereplőjévé. A tárlat kiemelten foglalkozik azokkal az alkotásokkal is, amelyek a művésznő egyéni fotográfiai stílusára a legjellemzőbbek. Ezek között jelennek meg azok a bárokban és klubokban készült munkák, amelyek a markáns, szinte groteszk tekintetekre koncentrálnak. Ezek mellett nagy szerep jut az utcai fényképeknek is, mivel Model az 1940-es években éppen a korábban megszokott, dokumentarista hagyományokra épülő utcai fotográfiák területén volt az egyik legfontosabb újító.
Lisette Model. Retrospective
Albertina Wien
2025. október 30. – 2026. február 22.