Rekordáron árverezték el Frida Kahlo festményét, amelyet egy magyar származású fotográfusnak készített
25 • 12 • 21Szabó Benedek
Nemrég egy különleges Frida Kahlo-festmény bukkant fel egy aukciós ház árverésén. Az álom (Az ágy) című festményt a művésznő Nickolas Muray – eredeti nevén Muray Miklós – számára készítette. A magyar származású amerikai fényképész és olimpiai kardvívó, aki csaknem egy évtizedig állt intim kapcsolatban a művésznővel, sosem kaphatta meg a művet, mert éppen akkor kezdett mással új életet, amikor a festmény elkészült. A különös életű kép most a Sotheby’s aukcióján kelt el, 54 millió dolláros áron. Ekkora összeget korábban még sosem fizettek árverésen női alkotó munkájáért.
Frida Kahlo 1940-ben készült műve, Az álom, nem hétköznapi festmény. Az árverésen elért 54,66 millió dolláros rekordár mellett a művet az is különlegessé teszi, hogy egyszerre foglalja össze a Kahlo egész életét végigkísérő halálélményét, betegségét, miközben egy személyes történetet, egy szerelmi csalódást is hordoz. Luis-Martín Lozano, a mexikói és latin-amerikai művészet professzora az EL PAÍS hírportálnak elmondta, hogy a mű valamikor az 1940-es és 1950-es évek között kerülhetett ki az országból, jóval azelőtt, hogy Mexikó 1984-ben megtilthatta volna Kahlo műveinek külföldre vitelét.
A művész életét kutató Lozano professzor szerint Kahlo ezt a festményt ajándéknak szánta szeretőjének, Nickolas Muraynek, aki azonban 1939-ben bejelentette, hogy egy másik nővel készül házasságot kötni. A művésznő számára nehéz hónapok következtek, amit tovább rontott, hogy férje, Diego Rivera bejelentette: el szeretne válni tőle. A témát kutató professzor szerint a viszonyuk alatt a magyar fotográfus szívesen feleségül vette volna Fridát, ám ez a nő házassága miatt lehetetlen volt.
0103
Frida Kahlo: El sueño (La cama), 1940 (C) 2025 Sotheby's
A most rekordáron elárverezett festmény a művész ezen időszakából származik: eredetileg egy olyan megkonstruált valóságról szólt, amelyben Frida végre békére lelhetett – méghozzá Nickolas mellett –, de a festménynek új kontextust adtak a történtek. A szakértő szerint Kahlo 1939-ben azt írta Muraynak, hogy sürgős pénzhiány miatt kénytelen volt eladni a képet a mexikóvárosi Galería Misrachinak, ez azonban aligha történhetett így, mivel a levél 1939-es keltezésű, a vászon viszont 1940-es. A festményt végül valóban kiállították a Galería Misrachiban, ahol egy bizonyos Luis de Hoyos vásárolta meg, aki haláláig birtokolta a képet. A gyűjtő több más hagyatéki tárgya mellett a festmény is a Sotheby’shez került.
Az aukciós ház 1980. május 9-én eladta a festményt egy magángyűjtőnek, és a kép most, 45 év után bukkant fel ismét, méghozzá ezúttal is a Sotheby’s aukcióján. Az ezúttal rekordáron elkelt alkotás az árverés szakértői szerint azt is jelzi, hogy Frida Kahlo életének története is emeli művei értékét, de a magas vételár rávilágít arra is, hogy az utóbbi tíz évben egyre erősebb lett az a művészeti piac, amelyet napjainkban főként női alkotók vezetnek, akik között számos latin-amerikai művész is szerepel.
