33 fotó a gettóból – A varsói gettófelkelés eddig sosem látott képeiről készült dokumentumfilm
26 • 02 • 10Szabó Benedek
A film az 1943-as varsói gettófelkelés idején készült fényképek történetét mutatja be, amelyeket nem a német megszálló erők, hanem egy civil készített. A példa nélküli felvételek egy sosem látott aspektusát mutatják meg a gettó életének, illetve a felkelés eseményeinek, amelyek szembehelyezkednek az akkori propaganda számára készült film- és fényképfelvételekkel. A lengyel Jan Czarlewski rendezte dokumentumfilm a fényképeket készítő tűzoltó leszármazottjait, szakértőket és kutatókat is megszólaltat, miközben az eredeti fényképeket is bemutatja. A 33 Photos from the Ghetto című HBO Original dokumentumfilm január 27-től látható.
A 33 fotó a gettóból című film középpontjában annak az egyetlen ismert fényképsorozatnak a története áll, amely a varsói gettó 1943. áprilisi felkelése és annak brutális leverése idején a gettón belül készült. Bár a gettósítást és a deportálásokat számos felvétel megőrizte, ezeket szinte minden alkalommal német katonák készítették. A maguk nemében egyedülálló, nem propagandacélokra készült felvételeket egy 23 éves lengyel tűzoltó, Zbigniew Leszek Grzywaczewski fényképezte, teljes titokban. Grzywaczewski a Varsói Tűzoltóság tagjaként közvetlen tanúja lehetett a felkelésnek, illetve az arra adott pusztító válasznak, és hivatásosként a szolgálatteljesítés során közel tudott kerülni a gettó rejtett történeteihez. Fényképei igen ritka, civil nézőpontból dokumentálják a második világháború egyik legsötétebb fejezetét.
A film két család történetét dolgozza fel, így kerül egymás mellé a fényképeket készítő, illetve az azokat évtizedeken át megőrző zsidó család története. A negatívok mintegy nyolcvan évvel később kerültek elő, amikor a fotográfus fia rájuk talált, majd kutatók és levéltárosok bevonásával rekonstruálta a képek készítésének helyszíneit, illetve a hátrahagyott naplók és levelezések segítségével feltárja a képkészítés pontos körülményeit is. A dramatizált elemeket dokumentumfilmhez képest bátran használó film a személyes történetet helyezi előtérbe, amiből még többet meg lehet tudni a fényképek keletkezéséről. A filmben Grzywaczewski leszármazottjai is megszólalnak, akik személyes élményeiket, illetve apjuk megpróbáltatását is láthatták. A személyes narratíva – amely nemcsak a fényképeket, hanem a film felépítését egyaránt jellemzi – a gettóban készült felvételeket új megvilágításba helyezi, hiszen egy konkrét család személyes emlékeiként mutatja be azokat.
A 33 fotó a gettóból a képkészítés körülményein túl a konkrét felvételek különlegességeit is felmutatja. A filmben megszólaltatott szakértőtől megtudjuk, hogy a fényképek több helyen károsodtak, de még a fényképezőgépen belül. Mint elhangzik, a filmtekercsek anyagukban roncsolódtak, kifejezetten a perforálások mentén érte őket sérülés, aminek egyik oka, hogy a megrázó jelenetek dokumentálása közben Grzywaczewski gyakran nem helyesen továbbította a tekercset, néhol túlhúzta, másszor pedig egymással átfedésbe kerültek a felvételek. A képkészítést a szörnyű körülmények mellett az is nehezítette, hogy a tűzoltónak titokban kellett fényképeznie.