Elhunyt Maurer Dóra (1937–2026)

1961-ben a Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát, Hincz Gyula és Ék Sándor tanítványaként. Eredetileg grafikusként indult az 1950-es években, de már korán a kísérletezés felé fordult: a hatvanas évek elejének organikus és groteszk formákban gazdag rézkarcai és fametszetei mellett megjelent nála az eltakarás, elfedés, elrejtés motívuma, amely későbbi munkáinak is visszatérő szervezőelve lett.

Az évtized vége felé Maurer konceptuális irányba nyitott: eszköztárát fotókkal és személyes akciókkal bővítette, majd a hetvenes években egyre tudatosabban foglalkozott a mozgóképpel. Anyaghasználata rendkívül változatos volt, amelyeket növekvő–csökkenő rendszerekbe rendezve hozott létre tárgyegyütteseket, s ezek matematikai logikáját geometrikusan absztrahált festészeti és relief-változatokban is kibontotta, majd a mozgások folyamatait rögzítette.

Maurer Dóra nemcsak alkotóként, hanem pedagógusként és szervezőként is meghatározó szerepet játszott: 1990-től a Képzőművészeti Főiskola docense, 2003-tól egyetemi tanára volt; 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia levelező, 1998-tól rendes tagja, 2017-től elnöke.  2015-ben Hazám-díjjal tüntették ki. 2018-ban Prima díjat kapott. 2021-ben a Nemzet Művésze címmel tüntették ki. Életműve a magyar neoavantgárd és posztkonceptuális gondolkodás egyik sarokköve, amely a rendszer és a szabadság, a játék és a szigor ritka egyensúlyát teremtette meg.