A felszín alatt – Hogyan formálta a bányászat az amerikai fotótörténetet?

A Diane Waggoner és Kristen Gaylord kurátorok által rendezett Beneath the Surface: Mining and American Photography reprezentatív válogatása másfélszáz fotográfián és a bányászati tevékenységen követi végig a médium technikai és esztétikai evolúcióját. A kronologikusan rendezett anyag átfogó képet nyújt az amerikai vizuális kultúra alakulásáról, ahol a korai fotográfiától a szociofotó kibontakozásán és az európai Neue Sachlichkeittel számos ponton rokon straight photographyn át a társadalmi táj ábrázolásáig számtalan alkotói megközelítés kap helyet. Mindeközben a tárlat hűen tükrözi az amerikai társadalom szerteágazó önképének és a föld kincsei kiaknázásának az elválaszthatatlan kapcsolatát is, amire Kaywin Feldman, a National Gallery of Art igazgatója is felhívta a figyelmet:

A korszakokon átívelő stílus- és műfajbeli sokszínűséget szemléletesen mutatja be a kaliforniai aranyláz idejéből származó ritka dagerrotípia, amely a bányászat korai, nyers valóságát rögzíti az amerikai kontinensen. Az ipari kapitalizmus árnyoldalainak kritikai ábrázolása Lewis Hine megrázó erejű képeivel veszi kezdetét. Hine a 20. század eleji munkások életét, valamint a gyermekmunka sötét valóságát, köztük a szénbányák mélyén dolgozó fiatalok életét tárta a nyilvánosság elé. A harmincas–negyvenes évek társadalmi feszültségeit Jack Delano érzékeny látásmódja mutatja fel, míg a modernista esztétikát Andreas Feininger és Gordon Parks monumentális ipari struktúrái, valamint Edward Weston kifinomult, formaközpontú felvételei képviselik a bányászati helyszínek absztrakt, indusztriális esztétikájával.

Később a drámai emberi sorsok és a tájsebek, a környezeti pusztítás globális következményei kerülnek fókuszba. Kiemelkednek Richard Avedon emblematikus portréi, amelyek a kitermelésben dolgozó olajmunkások és szénbányászok életét sűrítik egy-egy portréba, a megszokott minimalista avedoni fehér hátterek előtt. Ugyanebből az időből származik Hilla és Bernd Becher egyik ipari tipológiája néhány pennsylvaniai szénrakodóról, megmutatva a házaspár egyenes útját a New Topography mozgalomhoz. Az ezredforduló utáni időszak égető környezeti kérdéseire Mitch Epstein monumentális, energetikai tájesszéi reflektálnak, míg a nukleáris kor hatásait, a sivatagi táj és a katonai-ipari technológia pusztító kapcsolatát Patrick Nagatani posztapokaliptikus konceptuális tájábrázolásai fedik fel.